De milyen is a „természetes légkondicionáló”?
A Magyarországot sújtó, tartós hőkupola és a másod-, illetve harmadfokú hőségriasztások rávilágítanak arra, hogy a betonba zárt településeink védtelenek a klímaváltozás hatásaival szemben – közölte a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete (MDSZSZ).
A városi hősziget-effektus miatt a burkolt felületek akár 15-20°C-kal is forróbbak lehetnek a környezetüknél, a légkondicionálók pedig – miközben a belső tereket hűtik – tovább fűtik az utcákat. Ezzel szemben a növényzet komplex, biológiai úton csökkenti a forróságot.
Közleményükben felhívták a figyelmet arra, hogy a tartós kánikula és a városi hőszigethatás nemcsak egészségügyi kockázatot, hanem súlyos gazdasági terhet is jelent a lakosságnak és a településeknek az egekbe szökő hűtési költségek miatt. Ezzel szemben a tudatosan tervezett zöld infrastruktúra a leghatékonyabb megtérülő befektetés a klímaválsággal szemben.
Okosan zöldíteni
Ahhoz, hogy a városaink élhetőek maradjanak, a teljes szakmai láncolat összehangolt munkájára van szükség. Ez a hazai faiskolákban és dísznövénykertészetekben kezdődik, majd a tudatos tájépítészeti tervezéssel, a szakszerű kivitelezéssel és a tervszerű fenntartással zárul.
Kiemelték a zöld infrastruktúra védelmi vonalainak fontosságát, mint
a párologtatás, a hűtés, az aktív árnyékolás, valamint az oxigéntermelés és a porszűrés.
A szervezet a partnerséget is felajánlotta az önkormányzatoknak, a döntéshozóknak és a lakosságnak egyaránt azért, hogy a zöld védjegyek és a szakmai szabványok mentén közösen alakítsák át a településeket hőségálló otthonokká.
(Forrás: MDSZSZ, MTI, illusztráció: ChatGPT)
Ez is érdekelhet:
Itt állíthatod be, hogy a Player az elsők között legyen a Google keresőben