A zsiradékból készült anyagot kerozinnal kell keverni.
A repülőtér-üzemeltetők számára jelenleg az egyik legnagyobb kihívást a légi mobilitás iránti kereslet növekedésének és az éghajlat védelmének összeegyeztetése jelenti. A repülőterek közvetlen kibocsátásainak csökkentése érdekében végrehajtott intézkedéseken (például az energiahatékonyság növelése, a járművek villamosítása, a megújuló energiaforrások fejlesztése stb.) túlmenően rövid és középtávon jelenleg a fenntartható repülőgép-üzemanyag (sustainable aviation fuel, SAF) bevezetése és minél szélesebb körű használata jelentheti az egyik megoldást.
A Budapest Airport 2023-ban tesztelte a SAF kereskedelmi használatát a Mollal, a Wizz Airrel és a RÜK Kft.-vel együttműködve, azzal a céllal, hogy a Budapest Airport üzemanyag-ellátórendszerét felkészítse a 2025-ben életbe lépő SAF-használati kötelezettségre, amelynek értelmében – bizonyos forgalmat meghaladó repülőterek esetében – a repülőtér-üzemeltetőknek 2025. január elsejétől minimum 2% részarányú fenntartható légijármű-üzemanyagot kell biztosítania a légitársaságoknak. tavaly novemberben a Budapest Airport leányvállalata, a RÜK Kft. teljesítette az elvárásokat, és megszerezte a szükséges tanúsítványt.
SAF?
A SAF gyártás alapanyaga többek között máshol nem hasznosítható növényi vagy állati zsiradék, amelyet speciális folyamatok során alakítanak át prémium minőségű megújuló termékké, így csökkentve a repülőgépek által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét. A fenntartható módon előállított, új generációs üzemanyag tiszta formában az életciklusa során akár 80%-kal csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását a fosszilis repülőgép-üzemanyag használatához képest. A légijárművekkel, hajtóművekkel és az üzemanyagtöltő rendszerekkel való kompatibilitás biztosítása érdekében a SAF jelenleg legfeljebb 50%-ban keverhető hagyományos fosszilis alapú kerozinnal. A fenntartható légijármű-üzemanyag a meglévő repülőtéri infrastruktúrával is kompatibilis, így használatához minimális beruházásokra van szükség.
A közvetett kibocsátás csökkentésén túlmenően a Budapest Airport kiemelt célja, hogy legkésőbb 2030-ig több mint 90%-kal csökkentse a repülőtér közvetlen tevékenységéből származó szén-dioxid-kibocsátást, és elérje a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI Europe) Repülőtéri Karbon Akkreditáció 5. szintjét, amely tanúsítja, hogy a közvetlen kibocsátásai (Scope 1 és 2) tekintetében a reptér elérte és fenntartja a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást, a közvetett kibocsátási forrásokat (Scope 3) pedig megfelelően kezeli.
(Forrás: Budapest Airport)
Ez is érdekelhet:
A repülőgép, amelyből egyetlenegy tud repülni a világon, és gyakran feltűnik Budaörs fölött
A Teve becenevű Li–2-est 1949-ben gyártották, szolgált a Malévnél és a néphadseregnél, aztán ’74-ben a múzeumba került. Rengeteg lelkesedés és munka kellett ahhoz, hogy ismét repüljön.
