A pesszimista számítás több mint egy méter.
A tengerszint emelkedése az egyik legsúlyosabb, a klímaváltozással összefüggő kihívás lehet a kulturális örökség védelmében a következő évtizedekben Dubrovnikban – erre figyelmeztet a város megbízásából készült, a dubrovniki világörökségi helyszínre vonatkozó felkészülési és kockázatkezelési terv.
A dokumentum szerint a globális átlagban évi mintegy 2,2 milliméteres tengerszint-emelkedés Dubrovnik térségében felgyorsult:
korábban évente 0,83 milliméteres növekedést mértek, de az érték 3,62 milliméterre emelkedett.
A jelentés a dubrovniki városi tanács következő ülésének napirendjén szerepel.
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy 2100-ra a mediterrán térség UNESCO világörökségi helyszíneinek döntő többsége árvíz- vagy eróziós kockázatnak lehet kitéve. A tengervíz-elöntést követő kiszáradás sókristályosodást idéz elő, amely hosszú távon károsítja a kőépítményeket, így különösen veszélyezteti a történelmi városrészeket.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) előrejelzése szerint Horvátország partvidékén 2100-ig 49 centiméter és 1,08 méter közötti tengerszint-emelkedés várható, a kibocsátási forgatókönyvtől függően. A növekvő vízszint az óváros történelmi csatornarendszerét is egyre nagyobb terhelés alá helyezi, és az alacsonyabban fekvő területeken visszatérő elöntéseket okoz.
A terv készítői szerint, amennyiben a tengerszint eléri a kritikus szintet, elkerülhetetlenné válhatnak a partvédelmi beavatkozások, például tengeri falak, hullámtörők és árvízvédelmi létesítmények építése a víz betörésének megakadályozására.
A jelentés arra is kitér, hogy a térségben egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek. A heves esőzések és a magas tengervíz együttesen növelik a városi árvizek kockázatát, miközben Dubrovnik az Adria egyik legviharosabb térségének számít: évente átlagosan 88 napon fúj erős szél, és több mint ötven zivataros napot regisztrálnak.
(Forrás: MTI)
Ez is érdekelhet:
Olyan éghajlati állapot felé haladunk, amelyhez hasonlót a Föld évmilliók óta nem tapasztalt
A klímaváltozás miatt kiléphetünk abból a stabil éghajlati korszakból, amelyben az emberi civilizáció kialakult.
Miért nő tovább a kibocsátás, ha egyre több szél- és napenergiát használunk?
A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét.
Tisztult a levegő, ezért gyorsabban melegszik a bolygó
Nem várt hatása van az egészségvédelmi intézkedéseknek.
