A pesszimista számítás több mint egy méter.

A tengerszint emelkedése az egyik legsúlyosabb, a klímaváltozással összefüggő kihívás lehet a kulturális örökség védelmében a következő évtizedekben Dubrovnikban – erre figyelmeztet a város megbízásából készült, a dubrovniki világörökségi helyszínre vonatkozó felkészülési és kockázatkezelési terv.

A dokumentum szerint a globális átlagban évi mintegy 2,2 milliméteres tengerszint-emelkedés Dubrovnik térségében felgyorsult:

korábban évente 0,83 milliméteres növekedést mértek, de az érték 3,62 milliméterre emelkedett.

A jelentés a dubrovniki városi tanács következő ülésének napirendjén szerepel.

A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy 2100-ra a mediterrán térség UNESCO világörökségi helyszíneinek döntő többsége árvíz- vagy eróziós kockázatnak lehet kitéve. A tengervíz-elöntést követő kiszáradás sókristályosodást idéz elő, amely hosszú távon károsítja a kőépítményeket, így különösen veszélyezteti a történelmi városrészeket.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) előrejelzése szerint Horvátország partvidékén 2100-ig 49 centiméter és 1,08 méter közötti tengerszint-emelkedés várható, a kibocsátási forgatókönyvtől függően. A növekvő vízszint az óváros történelmi csatornarendszerét is egyre nagyobb terhelés alá helyezi, és az alacsonyabban fekvő területeken visszatérő elöntéseket okoz.

A terv készítői szerint, amennyiben a tengerszint eléri a kritikus szintet, elkerülhetetlenné válhatnak a partvédelmi beavatkozások, például tengeri falak, hullámtörők és árvízvédelmi létesítmények építése a víz betörésének megakadályozására.

A jelentés arra is kitér, hogy a térségben egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek. A heves esőzések és a magas tengervíz együttesen növelik a városi árvizek kockázatát, miközben Dubrovnik az Adria egyik legviharosabb térségének számít: évente átlagosan 88 napon fúj erős szél, és több mint ötven zivataros napot regisztrálnak.

(Forrás: MTI)

Ez is érdekelhet:

Olyan éghajlati állapot felé haladunk, amelyhez hasonlót a Föld évmilliók óta nem tapasztalt

A klímaváltozás miatt kiléphetünk abból a stabil éghajlati korszakból, amelyben az emberi civilizáció kialakult.

Miért nő tovább a kibocsátás, ha egyre több szél- és napenergiát használunk?

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét.

Tisztult a levegő, ezért gyorsabban melegszik a bolygó

Nem várt hatása van az egészségvédelmi intézkedéseknek.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

A jövő, ahol 100 az új 60 – a hosszú élet titka egyszerűbb, mint gondolnánk

Mosolyogva tölti az autód a magyar fejlesztésű Voltie

Gyönyörű lány egy gyönyörű vidékről

További cikkeink a témában
A Player kérdése: Hány éve dolgozol a jelenlegi munkahelyeden?
7% Kevesebb mint egy éve
18% 1-3 éve
20% 4-7 éve
12% 8-10 éve
43% +10 éve
Filmek, amiket egy pillantásból felismerünk – Vagy mégsem?
Hirdetés