Öt pontban, érthetően mondják meg a tutit a tudósok.
A kognitív idegtudomány fejlődésének hála minden eddiginél jobban ismerjük az agyat. Téged persze csak a kutatások érthető része érdekel, érthetően. Na most szerencséd van:
két tudós összefoglalta öt pontban, érthetően, hogy hogyan hozd ki a legjobb teljesítményt az agyadból.
Friederike Fabritius és Hans Hagemann ötvözte a tudomány eredményeit a vezetési tanácsadással, így az önjelölt motivációs guruk bullshitjeivel ellentétben valóban hasznos kis listát dobott össze. Nézzük hát, mi kell az agynak!
1
A csúcsteljesítmény elengedhetetlen feltétele, hogy megzabolázd a negatív érzelmeidet. Amikor negatív érzelmekkel (düh, frusztráció, csalódottság) birkózol a munkahelyeden, a racionális és az emocionális rendszerek versenyezni kezdenek egymással. Ha az agyad így küzd a negatív érzelmekkel, az akadályozza a jó teljesítményt.
„Két rendszer egymással versenyez az agyadban, ami egy idő után oda vezet, hogy semmire sem tudsz igazán koncentrálni”
– mondja Hagemann, aki szerint az első lépés a kontroll visszaszerzése felé, ha felismered és megnevezed az érzéseidet.
2
A legjobb teljesítmény stresszmentes állapotban érhető el, ha „olyan helyzetben, olyan körülmények közt vagy, ahol a legjobbadat nyújthatod.”
Stressz helyett az igazán nagy dolgokra képes emberek kontrollálják az érzelmeiket, így optimálisan gondolkodhatnak.
„Egy könnyű helyzetről van szó, amiben úgy érzed, bármit könnyedén meg tudsz oldani – folytatja Hagemann. – A legjobb, ha képes vagy elérni a flow élményt, amikor mindent nagyon simának érzel, kreatív vagy, és mindenféle erőfeszítés nélkül támadnak gondolataid.”
3
Számít a nem és kor. A tudósok által „teljesítményprofilnak” nevezett valami értelmében mindenkinél máshol van az intellektuális éberség optimuma, aminél a legjobb teljesítményre képes. Ez a fokozat jellemzően eltér férfiaknál és nőknél, időseknél és fiataloknál.
Ha például veszünk egy skálát a mélyalvástól a pánikrohamig, lesznek „szenzációhajhászok”, akik sokkal több inger mellett nyújtják a legjobbjukat, mint mások.
Nekik kell a tesztoszteron, Hagemann szavaival ez „nagyon férfias jelenség”, ugyanakkor mások nyugodt környezetben hozzák ki magukból a legtöbbet.
4
Jobb a jutalom a fenyegetésnél. Minden cégnek vannak jutalmazó és szankcionáló eszközei. Csakhogy egy fenyegetett állapotban „kortizol kerül a véráramba, amitől erősebbek lesznek az izmaid, de egy túl intenzív kortizol-roham akár ki is kapcsolhatja a kognitív gondolkozást.” Egy „jutalmazott állapotban” értelemszerűen ez nincs, vagy ahogy Hagemann magyarázza:
„A legjobb, amit egy cég tehet, ha megteremti a megbecsülés légkörét, nem mellesleg egyértelműen erre jutott a Google kutatása is nemrég.”
5
Ez a pont mintha kicsit az előzőek összegzése lenne.
„A legmagasabb teljesítményt a pszichológiai biztonság határozza meg.
Ha a csapat tagjai tudatában vannak ennek a pszichológiai biztonságnak – amiben benne van a jutalmazott állapot, a megbecsülés légköre és az elfogadás is –, akkor jó eséllyel csúcsteljesítményt fognak nyújtani” – így Hagemann.
Ha mégis jobban elmélyednél a témában, még nagyobb szerencséd van, mert Fabritius és Hagemann tanait sokkal részletesebben is elolvashatod a könyvükben (The Leading Brain: Powerful Science-Based Strategies for Achieving Peak Performance).
