Mivel még kábé száz évvel az okostelók ideje előtt járunk, ezért nem volt hobó-app, ami megmondja egy adott városba először betévedő vándornak, mire számítson. Így a hobók nagyon okosan egy saját szimbólumrendszert fejlesztettek ki, mellyel egymásnak hagytak üzeneteket.
Nem csöves, nem léhűtő, nem bűnöző: hobó. A tizenkilencedik század második felétől egészen a huszadik század közepéig amerikaiak százezrei pattantak vonatra és járták az országot szállás valamint alkalmi munkalehetőség reményében. A hobók, avagy vándormunkások nem tartoztak a léhűtő csavargók (azaz tramp) kategóriába és nem voltak tolvajok, rablók, bűnözők sem, hanem férfiak, akik felpattantak egy-egy vonatra és utazgatva kerestek idénymunkát és szállást.
Első említésük az 1860-as évekre datálható, de számuk robbanásszerűen megnövekedett az 1930-as években, a két világháború közti Nagy gazdasági világválságkor. A hobók városról városra jártak, szállásért és ételért kopogtattak be a házakon, amiért cserébe dolgoztak a gazdáknak.
Veszélyes idők voltak és veszélyes állapot volt ez: a vonatokra jegy nélkül felkapaszkodó hobókat a vasutasszolgálat agresszív emberei (akiket bullsnak hívtak) keményen elpáholták vagy kidobták a szerelvényből a potyautasokat – de ugyanilyen veszélyesek voltak a szállás nélküli hideg telek és a sokszor kietlen vidékeken való gyalogszeri vándorlás is.
Mivel még kábé száz évvel az okostelók ideje előtt járunk, ezért ekkoriban nem volt hobó-app, ami megmondja egy adott városba először betévedő vándornak, mire számítson. Így a hobók nagyon okosan egy általános szimbólumrendszert fejlesztettek ki, mellyel egymásnak hagytak üzenetet. Ezek a jelek többnyire egy adott ház kerítésébe voltak bekarcolva, arra krétával felrajzolva, vagy épp egy ház vagy út közelében a földre kirakva kövekből és faágakból.
Jelzéseik a legtöbbször tömören a fontos mondanivalókra szorítkoztak, de akadnak egészen meglepő szimbólumok is. A kódjelzés szinte titkos volt: csak a hobók értették és tudták, hol kell keresni ezeket. Összegyűjtöttük és lefordítottuk a leggyakoribbakat.
