Cserébe két holttestet is találtak benne.
A New Yorkot és Ontariót elválasztó vízesésben több, mint 168 ezer köbméter víz zúdul le benne percenként – na ezt állították le teljesen 1969-ben. Az ok, amiért a Niagara folyóból induló vízesésegyüttes „vízforgalmát” teljesen megszüntették, az volt, hogy a hatvanas években egyre jobban aggódtak a geográfusok és kutatók, ugyanis a folytonos sziklacsuszamlások miatt az egész vízesés eróziója esélyesnek látszott.
Így amerikai és kanadai megegyezéssel öt teljes hónapra elterelték a víz forgalmát a Patkó-zuhatag felé, hogy a kiürült mederre és láthatóvá vált sziklákra acélcsavarokat és kábeleket szereljenek, melyekkel stabilizálták a Luna-sziget, valamint a Menyasszonyi fátyol-zuhatag szikláit.
A vízesés természetes megőrzése már a 19. század óta kihívást jelent a vízesés gondviselőinek. A 69-es teljes leállítás alatt pedig nem csak mérnökök, hanem az amerikai hadsereg tisztviselői is végigpásztázták a medret és két holttestet is találtak, ami igazából nem olyan sok, ha a Niagaránál elkövetett öngyilkosságokra gondolunk.
Kíváncsiak vagyunk, ha most „leengednék”, mi mindent találnának benne, Bizonyára nagyon sok mobilt meg drónt. Mindenesetre elég döbbenetes látványt nyújt víz nélkül – és tegyük hozzá, vízzel ezerszer gyönyörűbb!