Itt egy újabb figyelmeztető jel.
Valószínűleg te is úgy tanultad az iskolában, hogy bolygónk felszínének körülbelül 71%-át víz borítja, míg a szárazföldek aránya 29%. Az ENSZ friss kutatása azonban rámutatott, hogy az elmúlt harminc évben ez az arány Indiánál közel egyharmaddal nagyobb területtel nőtt, és
ma már a szárazföldek bolygónk teljes felszínének 40%-át teszik ki
– ha az Antarktisz területét nem számoljuk.
Ennek nyilvánvaló oka a növekvő szárazság. A fosszilis tüzelőanyagok égetése pedig gyorsítja az elsivatagosodást, amely a talajvíz csökkenéséhez, termények pusztulásához vezethet, és élhetetlen körülményeket eredményezhet. A szakértők szerint a túlzott mezőgazdasági tevékenység, a talajpusztítás és a vízkészletek kimerítése még tovább súlyosbítja a helyzetet.
„Az egészséges talaj az élet alapja. A kiszáradó földek a talaj romlásának egyértelmű jelei, és ennek oka teljesen világos: az emberi tevékenység”
– figyelmeztetett Praveena Sridhar, a Save Soil mozgalom szakértője. Ennek az ENSZ és a Világélelmezési Program (WFP) által támogatott nemzetközi kezdeményezésnek célja, hogy felhívja a figyelmet a termőföldek drámai pusztulására, amely már a kihalás szélére sodorta az éltető talajt.
A tét tehát óriási: a talaj, amelyből az élelmünk származik, az élet alapja, és egyre gyorsabban veszítjük el.
Egyes növények különösen veszélyeztetettek: előrejelzések szerint például a kukoricatermés 2050-re felére csökkenhet Kenyában, ha a jelenlegi trendek folytatódnak.
Afrika a növekvő szárazság miatt 1990 és 2015 között GDP-jének mintegy 12%-át veszítette el, az előrejelzések szerint pedig a veszteségek még még súlyosabbak lesznek: Afrika GDP-jének mintegy 16%-át, míg Ázsia közel 7%-át veszíti el az aszály miatt a következő öt évben.
(Forrás: The Guardian, fotó: Getty Images)
Ez is érdekelhet:
Három éven belül lehet olyan nap, amikor jégmentes lesz az Északi-sarkvidék
Az Arktisz jövője egyre inkább azt mutatja, hogy az emberi tevékenység alapjaiban változtatja meg a természet egyensúlyát.
Brutális költséggel járna, de gyémántporral hűtenék az egyre melegedő Földet
És ezzel is csak időt nyernénk.
130 éve nem volt olyan, hogy hó nélkül maradjon a legendás hegy október végén
Biztosan kitalálod, mi állhat ennek a hátterében.
