Milyen anyagokat használunk majd pár évtized múlva? Erre, és hasonló kérdésekre ad nemzetközi válaszokat a Future Materials konferencia szeptember végén.

Milyen anyagokat használunk majd néhány évtized múlva az építészet, az egészségügy, a textilipar vagy épp a gasztronómia területén? Hogyan lehetne fenntarthatóbb az anyag, amiből a ruhánkat varrják, ami a kanapénkat borítja, vagy amiből a tányérunk készül? Milyen innovációk alakítják a jövőben a mindennapi használati tárgyaink megjelenését és leginkább környezettudatos utóéletét? A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (Mome) Future Materials konferenciája második alkalommal ad nemzetközi válaszokat ezekre a kérdésekre.

Fotó: Lakos Máté

Az anyagok mindennapi életünk szó szerint szerves részei, így az anyagkutatás releváns megoldásokkal szolgálhat a fenntarthatósági problémákra. A Future Materials konferencia szervezői négy témakör, az építészet, az egészségügy, a textilipar, és az élelmiszeripar területén mutatják be az anyagfejlesztéssel kapcsolatos újításokat.

A konferencia első napján az anyagkutatás és -fejlesztés nemzetközileg elismert szakértőinek előadásaiból kiderül, hol tartanak most, és hogyan alakulnak a jövőben az ezekhez a területekhez kapcsolódó anyaginnovációk.

Emma van der Leest többszörös díjnyertes biodizájner, kutató és szerző, az esemény egyik kiemelt előadójaként közel egy évtizedes, a biodizájn területén szerzett tapasztalatát osztja majd meg az érdeklődőkkel. A formatervezőként végzett Emma jelenleg a St. Joost Academy Ecology Futures Master szakán oktat, korábban pedig a londoni Central Saint Martins és az eindhoveni Design Academy előadója volt. Rotterdamban megalapította a Blue City Lab intézményét: a korábban uszodaként üzemelő épületben most tudósokkal, művészekkel és fizikusokkal karöltve kutatja, hogyan építhetők be a különböző baktériumok, algák, gombák és más természetes, alternatív anyagok az anyagtervezési folyamatokba.

Fotó: Turos Balázs

Az esemény másik kiemelkedő előadója Julian Ellis-Brown, a Saltyco anyaginnovációs vállalat társalapítója és vezérigazgatója, ahol a regeneratív mezőgazdaság segítségével állítanak elő a bolygónk szempontjából pozitív textíliákat. A Saltyco egy, a Royal College of Arton zajló egyetemi kutatási projektből nőtt ki néhány éve, alapja pedig a sótoleráns növények felhasználása az új textilekhez, azért, hogy ne alkalmazzanak az amúgy is rendkívül nagy tisztavíz-igényű textiliparban további friss vizet.

Termékük a BioPuff, egy növényi eredetű, rostos töltőanyag, amelyet úgy terveztek, hogy a környezet károsítása nélkül tartsa melegen viselőjét.

Az állati és kőolaj alapú termékek alternatívájaként szolgáló bolygópozitív anyagot regeneratív vizes élőhelyi gazdálkodással termesztett növényekből állítják elő.

Hallhatjuk majd Aled Robertset is, a DeakinBio fenntartható csempéket készítő vállalkozás alapítóját, a Manchesteri Egyetem kutatóját, aki olyan anyagokkal foglalkozik, amelyek a magas minőségű hagyományos, de kevésbé környezetbarát anyagok alternatívái lehetnek. Roberts többek között részt vett a jövőben az űrben használatos, koncepcionális építőanyag fejlesztésében, amelyet holdi vagy marsi regolitból készítenének. Az anyag első prototípusait sóval, burgonyakeményítővel és „szimulált marsi porral” hozták létre, amely jelenleg vulkáni kőzetből képződik. A StarCrete nevű anyagot a tervek szerint a Marson és a Holdon élő kolóniák lakhelyének épületeiben, azok több méter vastagságú falaiban használnák majd fel.

Fotó: Lakos Máté

A textiliparon belüli újításokról pedig a legtöbbet minden bizonnyal Jane Scott előadásából tudhatnak majd meg a látogatók, hiszen a szakember a Newcastle University textilkutatási részlegét vezeti, de részt vesz a konferencián Silvia Escursell, a barcelonai Elisava Barcelona School of Design and Engineering előadója és PhD hallgatója is, akinek kutatási területe a lignocellulóz anyagok, mint csomagolások felhasználása és tervezése az online kereskedelemben.

Izgalmasnak ígérkezik a szlovákiai anyagkutató és tervező Zuzana Gombosova előadása is, aki Indiában egy kókuszból készült helyi hagyományos anyag, a malai kutatásával foglalkozik. A növeszthető anyag előállítása két hétig tart, a kutatók a prototípusok tesztelésének és a folyamat finomításának utolsó szakaszában vannak, és

nemsokára piacra dobják a bőr új, környezetbarát alternatíváját, melyet elsősorban a divatipar és a lakberendezés használhat majd.

Nem hiányozhat a konferencia előadói közül a Mome Innovációs Központjában dolgozó német kutató Malu Lücking sem, aki a Mome és a Nanushka közös anyaginnovációs kezdeményezésének keretében a Conscious Textile Group munkájában vesz részt, és elsősorban bioanyagok kutatásával szeretné elősegíteni a divat- és textilipar körforgásos működését.

Fotó: Lakos Máté

Budapestre látogat Catherine Kramer, a The Center for Genomic Gastronomy és a CoClimate társalapítója is: előbbiben a művészet eszközeivel vizsgálják az élelmezési láncok biotechnológiáit. Valentina Rognoli és Sofia Soledad Duarte Poblete a milánói Politecnico di Milanóról érkeznek a konferenciára, ahol workshopot tartanak majd. Rognoli kutatási és oktatási tevékenysége olyan úttörő és kihívást jelentő témákra összpontosít, mint az anyagok szerepe az ökológiai változásban, a társadalmi innováció és fenntarthatóság lehetőségei a DIY-anyagok segítségével, a bioalapú és biogyártott anyagok, valamint az újrahasznosított hulladékok.

A Közép-Kelet-Európa meghatározó dizájnkutató és -fejlesztő központja, a Mome Innovációs Központ eseményeként létrejött Future Materials konferencia 2022 óta a régióban elsőként foglalkozik átfogóan az anyagkutatás és -fejlesztés témájával. Az előadásokat követően a konferencia második napján gyakorlati workshopokon vehetnek részt a látogatók, míg a konferencia egésze alatt egy különleges kiállítás mutatja be fiatal tehetségek anyaginnovációt.

A Future Materials Konferenciát szeptember 28–29-én rendezik meg a Mome zugligeti campusán. A program angol nyelvű, a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

A részletes programot, a regisztrációt és további információkat itt találsz.

(Forrás, fotó: Mome)

Ez is érdekelhet:

Növényporzó denevérek és a jövő múzeuma

Milyenek lesznek az iskolák 2043-ban? Mit kezdhetnénk a jövőben az álmainkkal? – többek között ezekkel foglalkoztak az Ugrás a jövőbe! idei nyertesei.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

A kutya az ember legjobb barátja, de miért és mióta? És miért ne lehetne a tiéd is?

Így ehetsz koreaiul Budapesten

1523 óta működik ez a lakótelep, és a lakhatás feltételei sem nagyon változtak

További cikkeink a témában