Komáromi csatornázási munkákon az egykori Brigetio területén római pincét tártak fel a régészek, melyben egy épen maradt, női arcot ábrázoló falfestmény részletét találták – mondta el az MTI-nek az ELTE ókori régészeti tanszékének vezetője.

Bartus Dávid tájékoztatása szerint az előzetesen a Kr. u. 2–3. századra keltezhető pince felett az ókorban valószínűleg nem állt építmény, viszont közvetlenül mellette díszes falfestményekkel és stukkókkal díszített épület húzódott.

A pince teteje még az ókorban beszakadt és a mellette álló épület vályogtégla falainak egy része a pincébe dőlt bele. Az ásatás egyik legszebb lelete egy különlegesen épen maradt, női arcot ábrázoló falfestmény részlete.

Az épület tetejének maradványai alatt több kerámia tárolóedényt is találtak. A födém alól előkerült a helyiség ajtajának vas zárszerkezete, valamint a vakolatban megfigyelhetők a polcok felfüggesztéshez tartozó nyílások és födémhez tartozó gerendafészkek nyomai.

Bartus Dávid, az ELTE Régészettudományi Intézetének tanszékvezetője a női arcot ábrázoló falfestményrészlettel. Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Számadó Emese, a Klapka György Múzeum igazgatója elmondta, hogy a most megtalált pince már a negyedik hasonló föld alatti építmény az ókori Brigetióból. A helyszínt az ásatás után visszatemetik, a csatorna átvezetésénél megóvják az ókori falakat. A római határ, a limes mentén fekvő Brigetio Komárom keleti városrésze, Szőny alatt található.

A Kr. u. 100 körül felépített állandó kőtáborban állomásozott a Római Birodalom határait védő 30 légió egyike, a Legio I. Adiutrix. Az erődítmény vonzáskörzetében először katonaváros alakult ki, majd ettől 2-3 kilométerre a polgárváros létesült.

A régészek szerint Brigetio felépítését, szerkezetét, történetét Magyarországon Aquincuméval lehet összehasonlítani. Brigetio a Severusok alatt élte virágkorát a 2. század végén, a 3. század elején municípiumi rangot kapott, később már coloniaként említik.

Ez is érdekelhet:

Egy bő héttel később lehetett a mohácsi csata, mint ahogyan azt eddig tudtuk

A mohácsi csatát az emlékezetben megőrződött augusztus 29. helyett szeptember 8-án vívhatták meg a magyar és az oszmán seregek.

(forrás: ELTE, MTI)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Milyen kutyatápot vegyél, ami a kutyádnak és a pénztárcádnak is jó?

Örülünk, hogy ez a lány fürdőruhamárkát alapított

Átalakul a hulladékrendszer: hova dobjuk mostantól a leggyakoribb szeméttípusokat?

További cikkeink a témában