Széchenyi István kezdeményezésére épült az eredeti Kisfaludy gőzhajó, aminek 2015-ben készült el a replikája, és a modernizált dízel-hibrid lapátkerekes hajtással a Balaton után immár a Duna fővárosi szakaszán szeli a vizet.
1846-ban, amikor már a Dunán és Tiszán is volt gőzhajóforgalom, szeptember 21-én indult első útjára a Kisfaludy gőzhajó, ez jelentette a balatoni hajózás kezdetét. A gőzös hajóteste az óbudai hajógyárban készült, 40 lóerős gőzgépét Angliából hozatták, egyes alkatrészei pedig a tengeren érkeztek Balatonfüredre, ahol az összeszerelést végezték.
A gőzhajóforgalom beindítását Széchenyi István kezdeményezte, a legnagyobb magyar ötvenötödik születésnapján indult első útjára a Kisfaludy, amely aztán 1847 májusában állt menetrend szerinti forgalomba. Akkor még nem volt hol kikötni vele, ezért Kenesén, Alsóörsön, Füreden, Révfülöpön, Keszthelyen, Badacsonyban, Fonyódon, Bogláron és Szántódon kikötőket alakítottak ki.
A gőzös Keszthelyről, Keneséről és Alsóörsről szállította a vendégeket a balatonfüredi üdülőhelyre,
majd 1861-ben a vasút fejlesztése közelebb hozta Budapestet a Balatonhoz. 1863-tól a Kisfaludy már csak a Siófokra vonattal érkező nyaralókat szállította Füredre. A lapátkerekes gőzhajót teherszállításra is használták, majd 1887-ben vonták ki a forgalomból, és szétbontották.
A hajót végül napjainkban építették meg újra, de mivel az eredeti tervek már nem voltak meg, ezért makettek alapján dolgoztak.
A füredi, keszthelyi és nagycenki múzeumban látható makettek közt azonban jelentős különbségek mutatkoztak, a Kisfaludy ugyanis az eredeti szolgálati idejében sem volt végig egyforma, 1869-ben például a fából készült hajótestet vasra cserélték.
2015-ben készült el a Kisfaludy replikája, amelynek tervezése során napjaink igényeit is figyelembe vették, és természetesen a biztonsági rendszerek is korszerűek. Az eredetinél rövidebb, 26 méteres hajón a kétfős személyzeten kívül összesen kilencvenen utazhatnak.
A legérdekesebb a meghajtása, a Kisfaludy ugyanis már nem gőzös, de még mindig a lapátkerekek hajtják előre.
A hajó gyomrába dízelgenerátort rejtettek, az ezzel termelt áram táplálja a lapátkerekeknél lévő elektromotorokat.
A két lapátkereket egyenként is lehet hajtani, ezért sokat javult a manőverezhetősége, szinte egy helyben meg lehet fordulni a hajóval. A biztonság kedvéért hajócsavaros hajtást is beépítettek, ha nagyobb gyorsulásra van szükség.
75 négyzetméteres szalonjában múzeumot rendeztek be a magyarországi gőzhajózás történelméről, a 19. századi hajózási, utazási szokásokról, egy mini panoptikumban még Széchenyi István alakja is ott van a fedélzeten. A Kisfaludyt eddig a Balatonon használták, idéntől azonban a Duna budapesti szakaszán szolgál igazán különleges sétahajóként.
Ez is érdekelhet: