Korábban állatvédelmi törvények voltak, most rezsimvédelmiek vannak.

A teheráni rendőrség nemrégiben bejelentette, hogy „a közterek biztonságának megőrzése érdekében” bűncselekménynek minősül, ha valaki a parkban sétáltatja a kutyáját, és az állattartóknak hamarosan az engedély nélkül tartott kisállatok elkobzására is fel kell készülniük. A rendelet alapján már többeket letartóztattak.

Jelenleg a parlament előtt van, s várhatóan elfogadják azt a törvényjavaslatot is, melynek értelmében engedélyhez kötnék a kisállatok tartását. Az engedélykérelmeket egy külön erre a célra létrehozandó bizottság fogja elbírálni.

Testi fenyítéséről is volt már szó

A törvényjavaslatban felsorolt állatok – macskák, teknősök, nyulak vagy akár krokodilok – „az országba való beszállításáért, megvételéért, eladásáért, szállításáért, valamint tartásáért” legalább 800 dolláros (kb. 310 ezer forint) pénzbírságot szabhatnak ki. „Több mint tíz éve kezdődött a vita ebben a témában, amikor

iráni parlamenti képviselők egy csoportja át akart vinni a parlamenten egy olyan törvényjavaslatot, amely a kutyák és macskák elkobzását, majd állatkertbe vagy a sivatagba deportálását rendelte volna el

– mondta Pajam Mohebi állatorvos, az iráni állatorvosok szövetségének elnöke. – Az évek során itt-ott megváltoztatták ezt a javaslatot, sőt még a kutyatulajdonosokra mérhető testi fenyítésről is szó esett, de végül kudarcba fulladt a törvény.”

A baj a kutyákkal: a nyugatiasodás

Askan Semiráni teheráni állatorvos a BBC-nek elmondta, hogy az új iráni rezsim szemében a kutyatartás, noha eddig egyfajta státuszszimbólumnak számított, manapság az „elnyugatiasodás” szimbólumaként él. Mint fogalmazott, emiatt ma már

„kutyasétáltatás közben is letartóztatnak embereket, sőt azokat is, akiknek az autójában látják meg a kutyát”.

Az iráni hatóságok korábban már felléptek az „elnyugatiasodás” ellen: három éven keresztül tiltották az állateledelek importját. Ez az intézkedés azonban a belföldi termékek gyors drágulásához, valamint a kutya- és macskatápok illegális behozatalához és feketepiacához vezettek.

Az állatok nagy része az iszlám vallás szerint tisztátalan lénynek számít, az 1979-es iráni forradalom óta a konzervatívabb muszlimok kizárólag vadászati vagy házőrzési célra tartják a kutyákat, szigorúan a házon kívül. Ezt megelőzően ugyanakkor Irán volt az egyik első közel-keleti ország, amely állatvédelmi törvényeket fogalmazott meg a második világháború után.

Meryem Talayi iráni motorversenyző és színésznő egy teheráni menhelyen 2021. december 11-én (Fotó: Fatemeh Bahrami/Anadolu Agency/Getty Images)

A Perzsa-öböl túloldalán fekvő Szaúd-Arábiában a kétezres években hasonló szabályozást indítványoztak, ugyancsak a „nyugati eszmék elterjedésének megakadályozása érdekében”. Az al-Dzsazíra közel-keleti csatorna hírportálja 2006-ban számolt be róla, hogy Mekkában és Dzsiddában is betiltották a kutyák és a macskák árusítását, ott azonban azóta sincs kilátásban a kisállattartás szabályozása vagy a házikedvencek elkobzása.

(Forrás: BBC, MTI. Nyitókép: egy iráni férfi sétál kutyájával a Teherán nyugati részén található Ekbatan városában idén május 12-én. Fotó: Morteza Nikoubazl/NurPhoto/Getty Image)

Ez is érdekelhet:

Olyan betegesek a buldogok és mopszok, hogy arra kérik a gazdákat, ne posztoljanak róluk képeket

Amíg nem módosítanak a tenyésztésükön, nem kellene népszerűsíteni őket.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

A mesterséges intelligenciával az otthoni wifid is megtáltosodik

Ezekből a fotelekből még nagyobb élmény filmet vagy meccset nézni

Magyar lakásba magyar bútort – és ne is akármilyet, minőségit!

További cikkeink a témában