Ez derült ki egy gibraltári kutatásból. Feltételezhető, hogy nekik sem repült a szájukba.

Hatvanhétezer évvel ezelőtt már szívesen fogyasztottak neandervölgyi őseink sült szirti galambot, pontosabban a mellehúsát, a combjait és a szárnyait. 1724, gibraltári barlangokból összegyűjtött galambcsontot vizsgáltak meg a kutatók, ezeken találták meg a sütés és az ősemberek fogainak nyomait.

A felfedezés azért jelentős, mert eddig úgy hitte a tudomány, hogy csak a később emberfaj, a Homo sapiens kezdett madarakat enni, de ezek szerint már jóval régebben is sültgalamboztunk.

(Forrás: The Telegraph. A galambkép a Wikimediáról való, és persze csak illusztráció, hiszen se nem szirti, se nem sült)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

A jövő, ahol 100 az új 60 – a hosszú élet titka egyszerűbb, mint gondolnánk

Brit-nigériai lánnyal kezdjük a hetet

Ez a lány annyira különleges, mint a neve

További cikkeink a témában
A Player kérdése: Hány éve dolgozol a jelenlegi munkahelyeden?
7% Kevesebb mint egy éve
18% 1-3 éve
21% 4-7 éve
13% 8-10 éve
41% +10 éve