Ez derült ki egy gibraltári kutatásból. Feltételezhető, hogy nekik sem repült a szájukba.

Hatvanhétezer évvel ezelőtt már szívesen fogyasztottak neandervölgyi őseink sült szirti galambot, pontosabban a mellehúsát, a combjait és a szárnyait. 1724, gibraltári barlangokból összegyűjtött galambcsontot vizsgáltak meg a kutatók, ezeken találták meg a sütés és az ősemberek fogainak nyomait.

A felfedezés azért jelentős, mert eddig úgy hitte a tudomány, hogy csak a később emberfaj, a Homo sapiens kezdett madarakat enni, de ezek szerint már jóval régebben is sültgalamboztunk.

(Forrás: The Telegraph. A galambkép a Wikimediáról való, és persze csak illusztráció, hiszen se nem szirti, se nem sült)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Ilyenek voltak a március 15-ék a szocialista Magyarországon

Gyönyörű izraeli lánnyal zárjuk a hetet

Az iráni háború váratlan következménye: Kína erősíti a zöldstratégiáját

További cikkeink a témában
A Player kérdése: Az Egyik csata a másik után kapta az Oscar-díjat. Te láttad?
17% Igen, nagyon bejött.
38% Igen, de nekem annyira nem adta.
28% Nem láttam, de megnézem.
17% Nem láttam és nem is tervezem.
Miért maradnak meg az emlékezetben bizonyos ajándékok?
Hirdetés