Évről évre egyre hamarabb feléljük az egész éves keretet.

A Global Footprint Network adatai szerint az emberiség fogyasztása idén július 28-án, csütörtökön lépi át azt a szintet, amelyet a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni. Ez a dátum 2018-ban még augusztusra esett, 1970-ben pedig csak december 23-án értük el a túlfogyasztás határát, vagyis akkor még jóval fenntarthatóbban élt az emberiség, mint most, ötven évvel később.

Fel kell ismerni, hogy az emberiség csak akkor boldogulhat, ha sokszor mértéktelen fogyasztását valóban csökkenti. Ehhez pedig nagymértékben hozzájárulhatunk személyes döntéseinkkel – állítja a Természetvédelmi Világalap (WWF).

Magyarországon olyan mértékű a fogyasztás, hogy ha mindenki így élne, öt hónap alatt éltük volna fel a Föld egész éves erőforrásait.

Manapság azonban folyamatosan újabb kihívások előtt állunk – a járvány, a háború, a gazdasági krízis azt diktálja, hogy újra felelősebben bánjunk az erőforrásainkkal, a tartalékainkkal, hiszen a következményeket már a saját pénztárcánkon is megérezzük – írják az MTI-hez eljuttatott közleményükben. További állításaik:

  • a kormányok és a vállalatok felelőssége mellett az egyének is sokat tehetnek azért, hogy az ember és a természet harmóniában élhessen egymással
  • a világ mai élelmiszerellátási rendszere is fenntarthatatlan, a jelenlegi élelmiszertermelési, -feldolgozási és -szállítási gyakorlatok már most is természetrombolók, és gyorsítják az éghajlatváltozás ütemét: a biológiai sokféleség csökkenésének 60 százalékáért, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százalékáért, a folyóinkból és tavainkból származó édesvízkivétel 70 százalékáért felelősek.
  • sokat számít a húsfogyasztás mérséklése, több növényi alapú étel fogyasztása, ezek közül is a helyi, szezonális, lehetőleg kistermelőtől származó alapanyagok választása
  • fontos a hulladék, azonbelül is az élelmiszerpazarlás csökkentése. Ez például úgy érhető el, hogy mindig csak annyi ételt veszünk, illetve készítünk el, amennyit el is fogyasztunk, vagy változatos tartósítási technikákkal – fagyasztás, szárítás, befőzés, fermentálás – meghosszabbítjuk az eltarthatóságukat.
  • ha kerüljük a repülést, preferáljuk a tömegközlekedést, csökkentjük a vízfogyasztást, vagy ha kertes házban élünk, akkor udvarunkból nem elvezetjük, hanem megtartjuk és később felhasználjuk a csapadékvizet, akkor tettünk valamit a fenntarthatóságért.

(Forrás: WWF, MTI. A kép illusztráció.)

Ez is érdekelhet:

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Hajítsd messzire a sablonokat, rendezd be úgy a lakásod, amire mindenki emlékezni fog!

Helly Hansen ismét a legjobbakkal állt össze a maximális teljesítményért

Milyen borospoharak léteznek, és melyikből mit igyunk? Mutatjuk, hogy miért nem mindegy!

További cikkeink a témában
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Hirdetés