A klímaváltozás csak az egyik ok.
Ahogy a bolygó melegszik és a gleccserek visszahúzódnak, az olvadékvíz felgyülemlik, és a gátként szolgáló jég vagy morénák révén tavakat alkot. Az elmúlt harminc évben ezeknek a gleccsertavaknak a térfogata, kiterjedése és száma ötven százalékkal növekedett világszerte.
Amikor ezek a tavak túltelítődnek, fennáll a kockázata, hogy kitörnek, és katasztrofális áradásokat okoznak.
Vannak, amelyek veszélyesebbek a többinél, és nagyobb valószínűséggel eredményeznek úgynevezett „gleccsertavak kitörése okozta áradásokat” (GLOF). Stephan Harrison, az Exeteri Egyetem professzora szerint ilyenek például az Andok és a Himalája azon gleccserei, amelyek rendkívül meredek völgyekbe húzódnak vissza, magukban hordozva annak veszélyét, hogy a hegyoldal darabjai belehullanak a gleccsertavakba.
Az emelkedő hőmérséklet és a gleccsertavak kitörése okozta áradások közötti kapcsolat ugyanakkor bonyolult. A gleccsertavak kialakulása és növekedése ugyan összefüggésbe hozható az emberi tevékenységek okozta éghajlatváltozással, a katasztrofális áradások kiváltó okainak hátterében azonban gyakran nem éghajlati tényezők állnak, hanem például a morénák alkotta gát alakja, a földrengések, a tavakba zúduló jég- vagy kőlavinák, valamint a szélsőséges esőzés.
A gleccsertavakat potenciálisan veszélyessé tevő paraméterek egyike az esetleges áradás útjában lévő lakosság nagysága, amely néhány ezertől több százezer emberig is terjedhet.
A kitörés okozta áradásban közrejátszó megannyi tényező miatt azonban lehetetlen megbecsülni, hogy világszerte ezek hány emberre jelenthetnek fenyegetést. Egy 2016-os tanulmány szerint egészen addig világszerte legkevesebb 1348 dokumentált GLOF következett be, és ezek 24 százalékának volt valamilyen társadalmi hatása. Több mint 12 ezer ember vesztette életét ilyen áradásokban.
Közép-Ázsia volt a leginkább érintett régió, majd Dél-Amerika, az Alpok, Izland, Skandinávia, Északnyugat-Amerika és Grönland következett. A szerzők szerint Dél-Amerika és Közép-Ázsia az a két régió, amelyekben a legnagyobb valószínűség szerint hatalmas számú halálos áldozatot fognak követelni az ilyen áradások, súlyos infrastrukturális károkat okozva, elárasztva a mezőgazdasági területeket és elpusztítva az otthonokat.
A gleccserek világszerte megfigyelhető gyors visszahúzódása ellenére a GLOF-ok gyakorisága valójában csökkent globálisan. A kutatók ezt az éghajlatváltozás és a GLOF-ok bekövetkezése közti időbeli eltolódással magyarázzák.
A szakemberek előrejelzése szerint a gleccsertavak kitörése okozta áradások száma a következő évtizedekben kezd növekedni és a folyamat egészen a 22. század elejéig eltart.
Ez is érdekelhet:
(Forrás: MTI)