Magyarország különösen érintett terület.
Szimulációk szerint a század közepére, azaz már akár húsz év múlva 33 millióról 77 millióra emelkedhet a parlagfűre érzékeny emberek száma – derül ki Kis Anna meteorológus, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársának a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című szakportálon közölt cikkéből.
Ebben azt írja, hogy bár az allergiás megbetegedésekért közvetlenül nem a klímaváltozás tehető felelőssé, de tovább ronthat a helyzeten, több pollent és hosszabb allergiaszezont eredményezve. Idén például enyhe tél volt, így már január 13-án megkezdődött a pollenszezon Magyarországon. A mogyoró mellett az éger, a ciprus- és tiszafafélék, valamint a kőris virágpora is jelen volt a levegőben az év első hónapjában. Emellett a vegetációs időszak hossza is kitolódik majd a magasabb hőmérsékleti értékek miatt. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) húsz évre vonatkozóan vizsgálta az égert, és a pollenszezon korábbra tolódását állapították meg:
2000–2010 között átlagosan a 46. napon indult, 2010. után pedig már a 25. napon.
A magasabb szén-dioxid-koncentráció nemcsak közvetlenül, a melegedés által fejti ki hatását: a növény fotoszintézise fokozódik, több virágot hozhat, ami több pollent tud kibocsátani. Emellett az éghajlatváltozás az invazív fajok megjelenését is elősegíti, amely az allergia szempontjából szintén nem kedvező, hiszen ezek olyankor is bocsáthatnak ki pollent, amikor az őshonos fajok amúgy nem szoktak.
A klímaváltozás a beltéri penészre is hatással lehet: a gyakoribb heves esőzések, viharok, árvizek miatt nedvesebbek, nyirkosabbak lehetnek az épületek. A penész pedig asztmát okozhat, vagy súlyosbíthatja a meglévőt.
Nemcsak kellemetlen és egészségtelen, hanem drága is
„Szimulációk szerint 2041–2060-ra Európában 33 millióról 77 millió emberre növekszik a parlagfűre érzékenyek száma. Az egészségügyi kockázatok mellett ez további anyagi nehézségeket is jelenthet az allergiásoknak” – írta Kis Anna, hozzátéve, hogy az USA-ban 2008–2013 között az évi gyógyszerköltsége egy asztmás betegnek 3200 dollár volt, ami a jelenlegi árfolyamon több mint 1,1 millió forint.
A meteorológus szerint a védekezés szempontjából hasznos lehet a polleninformációk, előrejelzések nyomon követése, a maszkviselés vagy akár a közlekedési útvonalunk megváltoztatása, csökkentve az allergéneknek való kitettséget. Mint írta, ebben az időszakban a benti programok előtérbe helyezése és a szellőztetés minimalizálása vagy időzítése (esőzés után vagy este, mert akkor alacsonyabb a pollenkoncentráció) is segíthet az allergiás betegségben szenvedőknek.
„Mindezeken túl természetesen a szén-dioxid-koncentráció csökkentése a cél: a klímaváltozás mérséklésével csökkenthető volna a pollenallergia-szezon durva súlyosbodása”
– olvasható Kis Anna cikkében.
(Forrás: Másfélfok, MTI. A kép illusztráció.)
Ez is érdekelhet: