Egyre gyakoribbak a porviharok Magyarországon.

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) geográfusai szerint a klímaváltozás és az intenzív földhasználat is hozzájárult a porvihar kialakulásához, amely a fő oka volt az M1-es autópályán szombaton történt tömegbalesetnek.

Az M1-esen történt tömegbaleset legkellemetlenebb tanulsága

Ha nem látok, megállok. Ez magától értetődőnek tűnik a járművezetésben, de ha az lenne, sose történne baleset ködben vagy porviharban.

Az egyetem közleménye idézte Sipos Györgyöt, az SZTE TTIK Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék docensét, aki elmondta, hogy az éghajlatváltozás következtében egyre gyakrabban fordulnak elő porviharok Magyarországon. Ilyen volt a szombati is az M1-esen, de hasonlók a tavalyi év első felében is rendkívül gyakoriak voltak. 2022-ben a szélsőségesen száraz időjárás is nagyban hozzájárult a porviharok kialakulásához, idén a csapadékhiány nem oly nagymértékű, látszik viszont, hogy egy-egy területen így is könnyedén meg tudja bontani a kellően erős szél a talaj felszínét.

A klímaváltozás következtében a szélsőséges időjárási helyzetek, így a szélviharok egyre gyakoribb előfordulása várható, megfelelő területhasználat nélkül pedig megszokott jelenséggé válhatnak a porviharok a Kárpát-medencében.

Intenzív tájhasználat mint veszélyforrás

Az elmúlt hétvégéhez hasonlóan idén már több ciklonhoz vagy hidegbetöréshez kötődő hidegfront okozott jelentős, 100 km/óra sebességet elérő vagy meghaladó szélvihart. A nagyon erős szelek mellett azonban a baleset rávilágított az intenzív tájhasználat rendkívül komplex hatásmechanizmusára is. A területet, a Zsámbéki-medence középső részét vastag lösztakaró borítja, melyen egykor mészlepedékes csernozjomok alakultak ki, amelyek egyébként Magyarország egyik legjobb talajtípusai.

Az országban szinte mindenhol jelentős szélerózió sújtja a csernozjomokat, lejtős területeken pedig a vízerózió is akár több tízcentis talajpusztulást eredményez néhány évtized alatt. Herceghalom környékén – ahol a baleset történt – mindkét jelenség jellemző.

A műholdképeken a baleset helyszínétől északra és délre is felfedezhetők a szántóföldeken azok a világos színű foltok, ahonnan a termékeny talajtakaró gyakorlatilag már eltűnt.

A porviharok kockázata geoinformatikai módszerekkel – részben műholdas megfigyelések alapján – számszerűsíthető például a felszínborításra, a növényzetre, a talajra és az éghajlatra vonatkozó adatok felhasználásával. A talaj típusa, a szélsebesség, a szélirány és a csapadék hiánya jelezheti, hogy az adott terület jobban ki van téve a porviharoknak – mondta Van Leeuwen Boudewijn egyetemi adjunktus.

A magyarországi termőföldek Európában a legjobb minőségűek között vannak, ezért is kulcskérdés a magyarországi talajok termőképességének megőrzése, a talaj- és tájvédelem.

A Magyarországon az 1960-as évek óta jellemző nagytáblás művelés kopár felszínei azonban sok esetben elősegítik a szél okozta talajpusztulást.

A táblák közé telepített mezővédő erdősávok hatékonyan csökkenthetik a szélerózió, ezáltal a termőréteg pusztulás mértékét. Ahol a területhasználat változtatására – a szántóterületek gyepesítésére vagy erdősítésre – nincs mód, ott a mezővédő erdősávok telepítése mellett az ökológiai gazdálkodást, a forgatás nélküli talajművelést kell javasolni a gazdálkodók számára a térségi vagy településrendezési tervek készítése során – ajánlott megoldást Szilassi Péter, az SZTE Földrajz és Földtudományi Intézetének egyetemi docense.

(Forrás: SZTE, MTI. Címlapkép forrása: Police.hu)

További cikkek a tömegbalesettel kapcsolatban:

Megfordulni biztosan nem szabadott volna az M1-esen történt tömegbaleset után

Nem fordulunk meg autópályán, és nem haladunk a mentősávban, de ezeket az autósokat nem érdekelte.

Segítséget kér a rendőrség a M1-esen történt tömegbaleset vizsgálatához

Óriási feladat lesz tisztázni a felelősségi viszonyokat.

Támogatott és ajánlott tartalmaink
További cikkeink a témában
Ahol a csúcsminőségű bútor életszemléletté nemesül
Hirdetés