Ügyvédi díj

Az első költségek mindjárt a lakás vásárlásakor jelentkeznek, hiszen ingatlan-adásvételkor kötelező az ügyvédi közreműködés, az ügyvédet pedig a vevő hozza. Neki kell tehát állnia az ingatlan értékének 0,5–1 százaléka közé eső ügyvédi díjat, tehát egy 15 milliós ingatlan esetében 75–150 ezer forintos költségről van szó.

Az illeték meglephet

A másik nagyobb összeg a visszterhes vagyonátruházási illeték, mely a lakás értékének négy százalékát teszi ki. A teljes vételár után csak azoknak kell megfizetni, akiknek eddig még nem volt lakástulajdonuk. Akiknek már volt, s annak eladását megelőző vagy követő egy éven belül vásárolnak másikat, azok számára két lehetőség van: vagy drágább lakást vesznek, mint az előző, s a cserepótló vétel okán nem a lakás teljes vételára után fizetik az illetéket, hanem a különbözet után. Míg ha olcsóbb lakást vesznek az előzőnél, akkor negatív illetékalap képződik, s így egyáltalán nem kell illetéket fizetniük. Itt is nagy tehát a szórás, lehet az összeg akár nulla forint is, de már egy 15 milliós ingatlannál – ha nem volt korábban másik lakásunk – 600 ezer forintot.

Kedvezmények persze vannak, elég jelentős például az, hogy ha valaki 35 évnél fiatalabb, s első lakását vásárolja, akkor ha sikerül 15 milliónál olcsóbb ingatlant vennie, akkor az állam elengedi a fizetendő illeték felét, ami közel 300 ezer forintot is jelenthet.

A bejegyzés egy kisebb összeg

Akad még egy kisebb tétel, ez pedig az ingatlan-nyilvántartásba történő tulajdonjog-bejegyzés, amelynek költsége 6600 forint. Ezt akkor kell megfizetni, amikor az adásvételi szerződést benyújtjuk a földhivatalba.

Ha hitelt is veszünk fel

Ha hitelt veszünk fel, akkor annak is lesznek járulékos költségei. Alapesetben az értékbecslés díját állni kell, ami bankonként változik, de általában 30–40 ezer forint körül alakul, aláírás esetén a hitelszerződést közjegyzői okiratba kell foglalni, amelynek díja az igényelt hitel 0,5–1 százaléka. Tehát ha a 15 milliós ingatlanunkra felveszünk egy tízmillió forintos hitelt, akkor annak költsége 50–100 ezer forint.

További költséget jelent ilyenkor a bank jelzálogjogának a megvásárolandó ingatlanra történő földhivatali bejegyzése, mely 12 600 forint, hiteles tulajdoni laphoz pedig 6250 forintért juthatunk hozzá. Emellett folyósítási jutalékról is beszélhetünk, ami a hitelösszeg 1–1,5 százaléka. Szerencsére a bankoknak időnként vannak akcióik, bizonyos díjakat elengednek, érdemes ezt kihasználni, mert így néhány tíz- vagy akár százezres összeggel is kevesebbet kell fizetnünk.

De összességében: ha most veszünk először lakást, ráadásul hitelből, akkor a vételárnál akár egymillióval is nagyobb összeggel is kalkulálhatunk. És még nincs vége.

Ami senkinek sem hiányzik, de muszáj: a felújítás

Már a lakásvásárlás előtt érdemes végiggondolni, milyen mértékű felújításba akarunk belevágni. Ez szempont lehet már a lakás kiválasztásnál is: sokan inkább felújított lakást vesznek, hogy ne kelljen kínlódni a munkálatok megszervezésével és a kiadások tervezésével. Akiknél azonban kisebb-nagyobb mértékben hozzá kell nyúlni a lakáshoz, az alábbiakra számíthatnak.

Amire a legtöbb esetben biztosan szükség van – már ha az előző tulajdonos a lakáseladás érdekében ezt nem tette meg –, az a lakás tisztasági festése. Egy szoba teljes kifestése négyzetméterenként 700–1400 forintba kerül nettó áron, míg egy egyszerű tisztasági festés négyzetméterenként 350–500 forintba. A különbség abból adódik, hogy a szobafestés esetében már a falfelület kiegyenlítésére, azaz glettelésre is sor kerül, de vannak más, drágább, s jobb eredményt hozó megoldások is. Ügyesebb lakástulajdonosok persze ezt a részt igyekeznek elhagyni, és maguk állnak neki a festésnek, nem mindig a kívánt eredményt elérve.

Bizonyos felületek tartogathatnak meglepetéseket, míg a kaparást, glettelést, csiszolást kispórolók néha inkább egy színes barlangban érezhetik magukat, nem lakásban. Ha tapétáztatunk, akkor az alapanyagon túl általában 1200 forintos nettó négyzetméterárral számolhatunk.

Ha a parkettát is cserélnénk a szobákban, mondjuk laminált parkettára, akkor 1200–1500 forintos négyzetméterárral kell számolni munkadíjként. Ezt szintén elvégezheti, akinek van érzéke és ideje is a fűrész kezeléséhez. A parketta nehezebb ügy, bár ezt ma már elég kevesen választják. Szintén több szakértelmet igényel a hidegburkolat elhelyezése, legalábbis, ha sík felületet szeretnénk: a munkadíj a mestereknél 1800–2500 forint/négyzetméter körül alakul. Ehhez kell még hozzáadni az anyagköltséget, amely kétezer forintnál kezdődik négyzetméterenként.

További költséget jelent a vécé, mosdó, kád... cseréje. Ezeket kiállásonként számolják, és körülbelül 20 ezer forint körüli összegről beszélhetünk darabonként. A fűtésszerelésnél ugyancsak kiállásokkal számolnak a szakemberek, tehát ahány radiátor, annyiszor kell egy ilyen összeggel számolni. Kivételt a cirkó vagy a kazán jelent, melyeket két kiállásnak vesznek. Szükség lehet még villanyszerelésre, amit kapcsolónként, dugaljanként (konnektor) és világítótestenként számolnak, plusz hozzájön a vezetékezés, ami a ház méretétől függően átlagosan valahol 100–200 ezer forint között alakul.

Ha ez túl bonyolult lenne, s az egész lakás felújítására szükség van, akkor egy ökölszabály alapján négyzetméterenként 50–60 ezer forinttal is számolhatunk, amiért már egy jó minőségű felújítást kapunk.

(Fotó: Europress/Getty)