Akár egymilliárd ember is elindulhat hűvösebb helyet keresni.
A világ a jelenlegi cselekvési tervekkel a 2,7 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés felé halad. Ez azt jelenti, hogy
2030-ra kétmilliárd ember élhet olyan helyen, ahol az éves átlaghőmérséklet meghaladja a 29 fokot. A múltban nagyon kevés közösség élt ilyen feltételek között.
Ha sikerülne azonnali lépéseket tenni a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a globális átlaghőmérséklet-emelkedés 1,5 fok alatt tartása érdekében, azzal 80 százalékkal – 400 millióra – lehetne csökkenteni azok számát, akiknek élhetetlenné válik a lakhelye az éghajlatváltozás miatt. A legsúlyosabb változásokkal a nagy népességű és már most is meleg éghajlatú országok szembesülnének, elsősorban India és Nigéria.
India lakossága már most is szenved a szélsőséges hőhullámoktól: és egy nemrégiben készült tanulmány szerint az 1991 és 2018 között a nyári hőség miatt történt halálesetek több mint egyharmada közvetlenül az ember okozta globális felmelegedés számlájára írható.
A Nature Sustainability című szakfolyóiratban megjelent, a The Guardian által szemlézett kutatást vezető Tim Lenton, a brit Exeteri Egyetem munkatársa felhívta a figyelmet, hogy a globális felmelegedés költségeit gyakran pénzügyi értelemben fejezik ki, holott az éghajlati vészhelyzet kezelésének elmulasztásából eredő emberi költségek is hatalmasak.
A gazdasági becslések szinte mindig nagyobb hangsúlyt helyeznek a gazdagokra és a már élő emberekre, szemben a szegényekkel és a jövőben születendőkkel. Ez az első tanulmány, amelyben igyekeztek minden szempontot figyelembe venni, és minden embert egyenlően fontosnak tekinteni.
Csi Hszu, a kínai Nankingi Egyetem munkatársa, a kutatócsoport tagja kiemelte:
a növekvő hőmérséklet miatt emelkedhet a halálozási ráta, csökkenhet a termelékenység, a kognitív teljesítmény, a tanulási képesség, a termésátlag, valamint a felmelegedés kedvezőtlen hatással van a terhességekre, és növeli a konfliktusok és a járványok esélyét.
Marten Scheffer, a holland Wageningen Egyetem professzora, a tanulmány egyik szerzője szerint a beszűkülő életterek miatt akár egymilliárd ember is útra kelhet a hűvösebb éghajlatú területek felé.
A tanulmány szerzői megjegyezték: az emberi civilizáció 13-25 Celsius fok közötti éves átlaghőmérsékletű területeken virágzott a múltban. Az ettől eltérő éghajlatú területeken magasabb a halálozási ráta, alacsonyabb a termésátlag és a gazdasági növekedés. Jelenleg mintegy hatvanmillióan élnek ezen az éghajlati kereten kívül, a globális átlaghőmérséklet minden egyes 0,1 fokos emelkedésével azonban további 140 millió ember kerül élhetetlen éghajlati körülmények közé. A kutatók számításai szerint, ha a felmelegedés tovább folytatódik, akkor
2030-ra kétmilliárd, 2090-re pedig 3,7 milliárd ember kerül az „éghajlati résen” kívülre.
A legrosszabb forgatókönyv szerint, ha az éghajlat a vártnál érzékenyebben reagál a légkörbe kerülő üvegházhatású gázokra, a globális átlaghőmérséklet 3,6 fokkal emelkedhet, és a világ népességének csaknem fele élhetetlen éghajlati körülmények közé kerülne.
(Forrás: The Guardian, MTI. Nyitókép: hőhullám az indiai Kolkatában tavaly áprilisban, fotó: Debarchan Chatterjee/NurPhoto/Getty Images))
Ez is érdekelhet: