Januártól új utasbiztosítási szabályokat vezetett be a BKV. Már nem jár automatikusan kártérítés, ha a saját hibánkból darálja le lábunkat a mozgólépcső. Viszont továbbra sem érdemes verekedni az ellenőrrel.

Emlékszünk még azokra az utas-tájékoztatókra, amelyek eltakarták a kilátást a BKV járművein, viszont senki sem olvasta őket, annyira értelmetlen és unalmas szövegek voltak? Az úgynevezett jogok és kötelességek hosszas felsorolása, az egy lábtörésért vagy a fél szemünk elvesztéséért járó kártérítési összegek igazi hungarikumok voltak. Na, ezek a szórakoztató irományok januártól eltűntek. Addig ugyanis minden utas, aki bérletet vett vagy jegyet váltott a BKV valamelyik járatára, ezzel egyidejűleg egy grátisz utasbiztosítást is kapott a Generali Providenciától.

Új utasbiztosítás

A BKV decemberben úgy döntött, hogy – mivel a milliós végkielégítések kissé megcsappantották a házi kasszát –, inkább felmondja a szerintük gazdaságtalan és előnytelen utas biztosítási szerződést. Igaz ugyan, hogy az kevesebb, mint tizedannyiba került, mint az egyébként kötelező felelősségbiztosítások. Idén év elejétől tehát csupán egyszerű felelősségbiztosítás vonatkozik az utasokra, vagyis csak azokban a helyzetekben fizet a cég kártérítést, ha a káresetért a BKV felelős. Akkor nem, amikor az utas a saját hibájából vagy más külső körülmény miatt szenved balesetet a közlekedési vállalat járművein vagy megállóiban. Mondjuk, ha hanyagul bekötött cipőfűzője beakad a mozgólépcső közé és az a fél lábát bedarálja, nem jár kártérítés, azonban ha ugyanez a probléma a mozgólépcső meghibásodásából ered, számíthat kompenzációra.

Az objektív felelősség a múlté

Korábban a biztosítás a biztosított sérülésére, ruházatára, poggyászára, tanulóbiztosítás esetén a sérülésre és tanszerekre nyújtott fedezetet, a felelősség vizsgálata nélkül. Sőt, még a megállókban tartózkodók is biztosítottak voltak. 2009-ben például kártérítést kaptak a BKV-tól a Róbert Károly körúti villamosmegállóban történt baleset károsultjai, annak ellenére, hogy a baleset nem a közlekedési eszközön történt és nem is egy villamos, hanem a megállón keresztülszáguldó autós okozta azt.

Bocs főnök, késni fogok…

Egy előre nem tervezett hétköznapi kicsapongás miatt sokan kenjük másnapi késésünket a megbízhatatlan BKV-ra, de könnyen előfordulhat, hogy egy felsővezeték szakadás vagy özönvízszerű monszuneső miatt esünk be órákkal később az irodába. Vajon alappal követelhetünk ilyenkor kártérítést a vállalattól? A MÁV esetében már évek óta bevett gyakorlat, hogy késés esetén az utasokat automatikusan egy átalány-összeggel kártalanítják, ez több mint két órás késés esetén akár a menetjegy 50%-ának megfelelő összeg is lehet.

Buszokra nem vonatkozik a késés

A BKV-nál kicsit bonyolultabb a helyzet. Amíg a kötöttpályás közlekedési eszközökre (pl. HÉV, metró) vonatkoznak a fenti szabályok, addig a buszokra nem. Utóbbi esetben az utas késés esetén benyújthatja ugyan kárigényét, annak elutasításakor viszont kénytelen polgári peres útra terelni az ügyet. Ott azonban csak akkor járhat sikerrel, ha bizonyítható a károkozás jogellenessége, de valószínűleg a BKV ügyvédei gondoskodnak arról, hogy ez ne állja meg a helyét.

Ha megüt az ellenőr, tegyél feljelentést!

Abban a nem várt, de könnyen előforduló esetben, ha az éjjeli ellenőr testi kényszerrel kíván érvényt szerezni akaratának (például lerúgja az éjjeli buszjáratra jegy nélkül bepróbálkozó utas fejét) a BKV-nak kell helyt állnia az általa okozott kárért. Egy elszakadt kabát ilyenkor pár ezret ér, egy könnyebb sérülésért tízezrek is legombolhatók a vállalattól, ha peren kívül nem megy, akkor bíróság előtt. A molesztáló ellenőrrel szemben pedig nyugodtan lehet büntetőfeljelentést is tenni. Pár független tanú, vagy egy mobillal készített videofelvétel sokat segíthet a bizonyításban.

Ne köss bele az ellenőrbe!

És mi a helyzet fordított esetben, ha a méltatlankodó utas köt bele az ellenőrbe, vagy a felbőszült utazóközönség lincseli meg a magára maradt kontrollert a négyes-hatoson? Az ellenőr büntetőjogi szempontból közfeladatot ellátó személynek minősül, így az ellene elkövetett erőszakos cselekmények súlyosabban büntetendőek.  Más a megítélése az ügynek, ha az egyre inkább elszaporodó közterület-felügyelőkkel van dolgunk. Utóbbi ugyanis az önkormányzat alkalmazásában eljáró, hivatalos személy. Amennyiben az állampolgár erőszakos magatartást tanúsít, a közterület-felügyelő testi erőt, gázsprayt vagy szolgálati kutyáját vethet be.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Így jutottunk a nyugati minimalizmustól az eklektikus ezredfordulón át az okosotthonokig – 20 éves a MaxCity, Kovács Zsófival beszélgettünk

Magyar építész tervezte London brutalista ikonját

Ránk fér az a mediterrán hangulat, ami a spanyol szépség fotóiról árad

További cikkeink a témában