Károsodnak az épületek, utak, csővezetékek.

Az Északi-sarkvidéket tanulmányozó tudósok szerint 2050-re a globális felmelegedés miatt az infrastruktúra hetven százalékát és a kritikus infrastruktúra harminc-ötven százalékát fenyegeti károsodás, amelynek várható költségei több tízmilliárd dollárra rúgnak.

Az éghajlatváltozás miatt az Északi-sarkvidék kétszer-négyszer gyorsabban melegszik, mint a bolygó többi része. A sarkvidéki permafroszton, többek között Oroszországban, Észak-Amerikában és Skandináviában ötmillió ember él. Ahogy a felmelegedés hatására a fagyott talaj felolvad, egyre gyakoribb jelenség lesz, hogy a házak fala megreped, az utak megrongálódnak, a csővezetékek megrepednek.

A permafroszt olyan talaj, amely legalább két éven át folyamatosan fagyott. Az északi félteke szárazföldi felszínének mintegy negyedét borítja, beleértve Kanada szárazföldjének felét és Alaszka területének 80 százalékát.

Jan Hjort, a finnországi Oulu Egyetem professzora, a Nature Reviews Earth & Environment című folyóiratban megjelent tanulmány szerzője hangsúlyozta, hogy az építkezés, és az éghajlat felmelegedése egyaránt a permafroszt felolvadását okozza, ami veszélyezteti a meglévő infrastruktúrát és a jövőbeli építési projekteket.

Oroszországban a kutatás szerint egyes permafrosztra épült városokban már az épületek akár 80 százaléka is károsodhatott. A legtöbb sarkvidéki város Oroszországban található, és a klímaváltozás miatt átalakuló vidék hatással van az élelmezésbiztonságra, a hagyományos életmódra és a megközelíthetőségre.

Mivel a bolygó felmelegedése az előrejelzések szerint az elkövetkező években felgyorsul, várhatóan még több permafroszt fog felolvadni, ami veszélyezteti az infrastruktúrát és a közösségeket.

Már most jelentősek a károk

A tanulmány szerint az északi félteke permafrosztos területein legalább 120 ezer épület, 40 ezer kilométernyi út és 9500 kilométernyi csővezeték, valamint leszállópályák is találhatók.

„Az Északi-sarkvidéken az egész táj stabilitása a 0 Celsius-fokos küszöbtől függ. Ahogy a felszíni hőmérséklet közelít a nullához, úgy merülnek fel a problémák hatalmas hullámai” – mondta Louise Farquharson, az alaszkai Fairbanks Egyetem sarkvidéki geológusa.

Az általa vizsgált egyes településeken a talaj süllyedése miatt vízvezetékek törnek el és a házak instabillá válnak, az olvadásból kialakuló tavacskák miatt pedig veszélyes lett a szabadban játszani. A tudós szerint az emberek évezredek óta élnek ezeken a tájakon, ezért nem olyan egyszerű azt mondani, hogy a közösségek költözzenek el onnan.

2020-ban a permafroszt felmelegedése hatalmas környezeti katasztrófát okozott Oroszország északi sarkvidékén: a Norilsk Nickel tárolótartályaiból 21 ezer tonna gázolaj ömlött ki a folyókba és tavakba. A vizsgálat szerint a katasztrófát az okozta, hogy a tartályok a permafroszt felolvadása miatt instabillá vált talajba süllyedtek.

Kármentesítés a Norilsk Nickel katasztrófája után

Másfajta építkezéssel vagy a permafroszt hidegen tartásával lehetne kezelni a problémát, de ez drága és kockázatos megoldás lenne. Poul Christoffersen, a cambridge-i Scott Sarkkutató Intézet glaciológusa szerint az észszerű megoldás – ez ezzel a legtöbb tudós egyetért –, „ha csökkentjük az üvegházhatású gázoktól való függőségünket, és ezáltal csökkentjük a bolygónk felmelegedésének mértékét”.

(Forrás: BBC News, MTI, fotók: Getty Images. A nyitóképen a Norilszk városától nem messze történt gázolajömlés kármentesítésén dolgoznak az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának alkalmazottai.)

Ez is érdekelhet:

És ezt olvastad már?
Sehogy sem akar összejönni a futás? Mutatjuk, hogyan motiváld magadat!
Budapest legközpontibb terasza úgy újult meg, hogy azonnal a törzshelyed lesz!