„A korábban elfogadott vagy elnézett gyakorlatok már nem folytathatók tovább.”
A tó vízminősége jelenleg kifogástalan, azonban egyre nagyobb kockázatot jelent környezetvédelmi és higiéniai szempontból, hogy a vitorlások, motoros kishajók és csónakok használóinak egy része nem kezeli megfelelően a szennyvizet – figyelmeztetett Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) főigazgatója a hajózási szezon kezdetén.
Az elmúlt években a tó használatának intenzitása megnőtt, miközben a klímaváltozás hatásai érzékenyebbé tették a tavat a szennyezésekre: nőtt a vízhőmérséklet, megváltozott a Balaton vízháztartása.
Két éve nem nyitották ki a Sió-zsilipet, tehát ami a tóba kerül, az bent is marad.
A BLKI mérési eredményei azt mutatták, hogy hajócsoportosulások, illetve kikötők közelében magasabb a víz szennyezettsége, ami megerősítette több kikötőmester visszajelzését is. A kutatók közvetlenül a szemléletformálásért tehetnek, javaslatokat megfogalmazva, a többi a jogalkotók, hatóságok dolga.
A tihanyi kutatóintézet a Facebook-oldalán megosztott posztjában két területet írt le, ahol sürgős és érdemi változtatásra van szükség a balatoni hajósközösség gyakorlataiban. Az egyik a fedélzeti szennyvíz kezelésének azonnali rendezése, hiszen rendelkezésre állnak a megfelelő kikötői infrastruktúrák és technológiák a szennyvíz szabályos, ellenőrzött és biztonságos elhelyezésére.
A Balatonba kerülő szennyvíz az egészségügyi kockázatok mellett elősegíti az algásodást – hívták fel a figyelmet.
A másik kritikus területnek a hajókarbantartás során alkalmazott vegyszerek kérdését nevezik a kutatók. A hajótestek tisztítása, karbantartása és az algásodás elleni védekezés során gyakran használnak a hajósok olyan anyagokat, amelyek közvetlenül a vízbe jutva károsítják az élővilágot. A BLKI ezért javasolja a környezetkárosító vegyszerek használatának megszüntetését, környezetkímélő, lebomló alternatívák előnyben részesítésével, a vegyszerhasználat minimalizálását, az elfolyó mosóvíz megfelelő kezelését, valamint a karbantartási tevékenységek tudatosabb megtervezését (például mechanikai tisztítás előnyben részesítésével).
„A tó növekvő használata és a klímaváltozás együttesen olyan helyzetet teremtettek, amelyben a korábban elfogadott vagy elnézett gyakorlatok már nem folytathatók tovább. A fenntartható hajózás nem lemondás, hanem minőségi szemléletváltás”
– írta közös posztjában a főigazgató, és Preiszner Bálint, a kutatóintézet tudományos munkatársa.
(Forrás: BLKI, MTI, illusztráció: Ábrahám Alexandra, Fazekas Péter/Pexels)
Ez is érdekelhet:
A csokoládémalátás Balaton Noir lett a Balaton fagyija
A készítője sört is főz, ez is inspirálta.
A legtöbben természetesebb Balatont szeretnének
Nád vagy beton? Nád.
Nagyon alacsony a Balaton vízszintje, ki fog száradni? A kutatók válaszolnak
A jelenlegi átlagos vízszint nem éri el a 70 centimétert.
