A több verzió egyike sem megnyugtató.
A grönlandi bálna (Balaena mysticetus) azon kevés fajok egyike, amelyek kizárólag az Északi-sarkvidéken és a szubarktikus vizekben élnek meg. Nagyon szűk hőmérsékleti tartományban – általában mínusz 0,5 és plusz 2 Celsius-fok között – érzi jól magát, ezért ősszel általában elhagyja a stabilan jéggel borított területeket
Jelenleg négy ilyen bálnacsapat úszik az Északi-sarkvidék térségében. Az egyik legnagyobb évente a Bering-tenger északi részéből elindul, tavasszal a Csukcs-tengeren át jut a Beaufort-tengerbe, ahol a nyár nagy részét tölti, mielőtt ősszel visszatérne a Bering-tengerbe, hogy ott töltse el a telet. Víz alatti felvételekből származó adatok alapján a tudósok azt a következtetést vonták le, hogy ez
a bálnapopuláció nem tette meg szokásos körutazását 2018–2019-ben.
A tanulmány vezető szerzője, Stephen Insley, a kanadai Wildlife Conservation Society természetvédelmi szervezet munkatársa szerint egyelőre nem tudni, hogy ez egy eseti eltérés volt, vagy egy új korszak kezdete. A szakértők szerint számos ok lehetséges, mely a jelenség hátterében állhat, de mindegyiknek a klímaváltozáshoz van köze.
A víz hőmérsékletének emelkedésével a ragadozók, például az orkák elszaporodása is arra ösztönözhette a grönlandi bálnákat, hogy maradjanak téli helyükön. Egy másik lehetséges tényező, hogy ezeket az állatokat
akár félméteres vastagságban is boríthatja a bálnazsír, amely miatt nagy melegben fenyegetheti őket a túlhevülés veszélye.
Az is elképzelhető, hogy a magasabb hőmérséklet miatt planktontúltengés volt a területen, ezért a bálnák az energiaspórolás érdekében nem indultak vándorútra, itt táplálkoztak.
Ha teljesen stabil jég alakul ki a tél során, arra kényszerülnek a bálnák, hogy elinduljanak, mert bár nagy, vastag koponyájukkal akár egy méter vastagságú jeget is áttörhetnek, a jégnek eléggé nyitottnak kell lennie ahhoz, hogy áthatolhassanak a repedéseken a levegővételhez.
Ez is érdekelhet:
(Forrás: The Guardian/Royal Society Open Science/MTI)