Világos és barna, üveges és csapolt, korsó vagy pohár. A sörfőzés reneszánsza előtt legtöbben ezt mondták volna, ha megkérdezik, milyen sörök vannak. Kicsit tudományosabban közelítünk.
A söröket az erjesztési eljárások szerint megkülönböztetve a két legnagyobb csoport az alsó- (lager) és felsőerjesztésű (ale) söröké. Nevük abból ered, hogy a sörfőzés során az élesztő lesüllyed-e a sörlé aljára, vagy a tetején lebeg. Az ale-ek könnyebben előállíthatók, szobahőmérsékleten erjesztik, a lagereket viszont folyamatosan hűteni kell erjesztés közben. Alsó- és felsőerjesztésű sörökön belül van még rengeteg sörfajta, de a Player nem lexikon, csak a fontosabbakat említjük most.
Lagerek:
Pilseni
Magas komlótartalom, tartós hab – a csehországi Pilsenben 1842-ben megalkotott sör két fontos jellemzője. Főzési ideje 12 óra, utána hat hétig érlelik, az eredmény pedig négy-öt százalékos alkoholtartalmú, aranyszínű, illatos, világos sör, a kontinensünk egyik legkedveltebbje. Ha azt mondjuk, sör, általában erre gondolunk.
Néhány pilseni sör: Heineken, Soproni, Zlaty Bazant
Vienna lager
Bécsi ászoknak is szokták hívni: Dreher Antal alkotta meg 1842-ben, mégis Mexikóban lett igazán népszerű. A Habsburg I. Miksa mexikói császársága alatt – igen, ilyen is volt – sok osztrák és magyar érkezett az országba, és vitték a vienna lager előállításához szükséges tudást is. A század végére ez a sörtípus lett a legnépszerűbb Mexikóban, és ma is az amerikai kézműves sörök egyik kedvence, az európai komló helyett viszont a citrusosabb amerikait használják, így a pörköltes-malátás íze is kicsit más, de a diós édessége még így is kiérződik.
Néhány vienna lager: Óarany (Szent András Sörfőzde), Tuborg Classic
Bock
Németország kedvence volt a 16-17. században a harmadrész búzából és kétharmad rész árpából főzött magas, hat-nyolc százalék alkoholtartalmú sör. Nem annyira kesernyés, mint amennyire édeskésen malátás ízű, mivel kevés benne a komló. Alfaja a doppelbock vagy dupla bock, amely még erősebb és testesebb – abból nem fogsz pár korsót meginni egy hosszabbításos meccs alatt sem.
Néhány bock: Salvator Doppel Bock, Rizmajer Maibock, Soproni Démon, Dreher Bak
Ale-ek:
IPA
Komoly problémával kellett megküzdenie a brit birodalomnak: az övék volt India, ahol viszont nem volt sör. Olyan kellett kitalálni, ami bírja a hosszú szállítást és a brit-szigetekitől eltérő éghajlatot. Így született meg az IPA, az India Pale Ale, magas komlótartalommal, ebből eredő kesernyésséggel és testességgel.
Néhány IPA: Soproni Óvatos Duhaj, Anchor, Brewdog Punk
APA
Amikor a sörforradalom kitört Amerikában (is), az addigra Angliában visszafogott ízvilágú IPA-t átdolgozták, kiemelték a rá jellemző jegyeket. Nem csak új stílust, hanem új nevet is kapott: American Pale Ale, vagyis APA lett.
Néhány APA: Diesel (Legenda Sörfőzde), Yum Yum
Porter
A sör, ami hidegen rossz. Ez a legfontosabb tudnivaló a porterről, az egyik legzamatosabb ale-ről. A hideg hónapok italának tartják, édeskés, sötét színű, pörkölt aromával.
Néhány porter: Flamand Porter (Horizont Sörök), Hill Farmstead Everett
Stout
A pörkölt maláta használata miatt testes, sötét sör, csokoládés, kávés, karamellás ízjegyekkel. Az angol porterből alakult ki, de írnek számítjuk. Több altípusa van, mint az oatmeal, cream, dry, sweet és imperial stout.
Néhány stout: Double Chocolate Stout, Hercule Stout, Bamato (Hopfanatic)
Trappist
A trappista kolostorokból származó, gyümölcsös, vöröses-barnás árnyalatú, különleges erjesztésű sör. Erős, öt-tíz százalékos alkoholtartalommal. Hat trappista sörfőzde van Belgiumban, egy Hollandiában, és ennyi.
Néhány trappist: La Trappe, Westmalle, Chimay
Búzasör
Eredetileg felsőerjesztésű sör, de alsó erjesztésű élesztőt is szokás hozzáadni. Nem előírás, hogy kizárólag búzamalátából készüljön, de a maláta legalább fele búza kell legyen. Világos, frissítő, komlós-gyümölcsös ízű sör, amelyből a szűrt és a szűretlen (élesztődarabos) változat is közkedvelt.
Néhány búzasör: Edelweiss Hefetrüb, Paulaner Hefe-Weissbier, Hoegaarden
