Az eltévelyedett focisták után most a körmére nézünk a többi sportág művelőinek is, mert bizony közöttük is akadnak szép számmal fekete bárányok. Itt van kapásból ez a tíz példány.

Sally McNeil

Egyből az egyik legsúlyosabb arccal kezdjük. Egy szálkásra gyúrt amerikai testépítő-, illetve pankrátorCSAJról van szó, aki – már bocsánat a merész kijelentésért – egyedül összecsomagolt volna legalább ötöt azok közül, akik most ezt a cikket olvassák. Mielőtt beállt volna módszeresen izomcsomókká sorvasztani a melleit, előtte tengerészgyalogosként szolgált, a nyolcvanas években pedig kétszer is megnyerte a katonaság erőnléti bajnokságát. Miután leszerelt, jött a sport, amit már a nála öt évvel fiatalabb férjével, a volt Mr. Californiával, bizonyos Ray McNeillel együtt űzött versenyszerűen.

Sally házasságával azonban volt egy nem éppen aprócska baj, nevezetesen, hogy mindketten hajlamosak voltak hazavinni a munkát, vagyis rendszeres időközönként otthon is ment a pankráció, ami a legmegátalkodottabb házassági tanácsadó szerint sem túl jó jel. A csörték legfőbb oka általában Sally krónikus féltékenysége volt, ami 1995-ben éppen Valentin-napon érte el a csúcspontját. Ray késve érkezett haza, ráadásul elkövette azt a hibát, hogy felesége faggatózását sem vette elég komolyan. Szó mi szó, Sally is gyakorolhatott volna némi önkritikát, mielőtt egy vadászpuskával hason, majd fejbe lőtte volna a férjét. A bíróság 19 év szabadságvesztéssel honorálta a mutatványt.

Mike Tyson

Iron Mike minden idők legfiatalabb nehézsúlyú világbajnok bokszolója. Egy fantasztikus tehetség, aki előtt fénykorában még a legnagyobb nevek is nyüszítve húzták össze magukat. Persze most nem ezért emlegetjük az embert, hanem azért, mert a ringen kívül nem volt éppen mintapolgár. Ez mondjuk nem is meglepő ilyen gyermekkorral a háta mögött (apa lelépett, anyu problémás, a kis Mike selypít, emiatt folyamatosan szívatják a suliban, stb.), de persze a macerás múlt még nem menti fel őt a nemi erőszak vádja alól. A meccsein sem éppen úriember Tyson legalább olyan híres volt étvágyáról, mint az ősbunkó Suárez. Arra például mindannyian emlékszünk, amikor cseppet sem úriember hősünk szegény Evander Holyfield fülével csitította korgó gyomrát. A kóterba mondjuk nem ezért került, hanem a már említett nemi erőszak miatt, amiért 1991-ben tartóztatták le. Végül három év kényszerpihenő után engedték ki feltételesen.

O.J. Simpson

O.J. Simpson sztoriját a legtöbben séróból vágják, de azért érdemes futni vele még egy kört. Egy olyan emberről van szó, akit végül nem találtak bűnösnek a felesége és annak új szerelme meggyilkolásában, de úgy nagyjából mindenki vágja, hogy ő a hunyó. A korábbi NFL-csillagot és színészt (Csupasz pisztoly-filmek) 1995-ben fogták perbe az említett kettős gyilkosság vádjával, mely alól végül a szappanopera jelleggel egész Amerikában közvetített persorozat lezárásaként felmentették. Már akkor is mindenki érezte, hogy ez csak a szupermenő ügyvédgárda áldozatos munkájának az eredménye lehet, aztán amikor a feleség hozzátartozói által indított kártérítési pert O.J. elvesztette – értsd: a polgári perben kvázi megállapították, hogy ő követte el a gyilkosságokat – minden kétség eloszlott a bűnössége felől.

A poén az, hogy mivel már korábban jogerősen felmentették, ugyanazon váddal jogszerűen már nem léphettek fel ellene, így a büntetőjogi felelősségre vonás elől úgy csusszant odébb, mint egy szappanos sügér. A sors aztán igazságot szolgáltatott, hiszen a perre az embernek inge-gatyája ráment, munkát pedig nem nagyon akartak azután adni neki. Így aztán nyomorúságát sikerült még tetőznie egy rakás kihágással és bűncselekménnyel (például egy Las Vegas-i rablással), melyeknek köszönhetően végül oda került, ahová való: a hűvösre.

Farkas Péter

Az a kép, ahogy Farkas Péter birkózó Barcelonában pajkos mosollyal beleharap az aranyérembe, sajnos csak a második leghíresebb fotó emberünkről. Évekkel később ugyanis két kommandós társaságában kapták őt lencsevégre, amint bilincsben kísérik a bíróságra a pimaszul mosolygó exbajnokot. Farkas kevesellhette az államtól kapott életjáradékot, hiszen testvérével és harmadik bűntársával az ezredforduló környékén droglaborrá alakított át egy házat a XVIII. kerületben. 2001 és 2004 között elég nagyban tolták a bizniszt – milliós közműszámlákat fizettek ki zsebből, szóval jól mehetett a szekér –, egészen addig, amíg a rend éber őrei rájuk nem rúgták az ajtót, a bíróság pedig a fejükre olvasta az egész kannabisz szagú ügyet. A másodfok ítélethirdetése közben Farkas tovább rontotta a szitut, amikor testvérével együtt fogta magát és békésen kisétált a bíróság ajtaján. Egy évvel később fogták el Andorrában, ahonnan gyorsan haza is hozták a rá váró hétéves szabadságvesztés ölelő karjaiba.

Rubin Carter

Minden listába becsúszik néha egy-egy kakukktojás, esetünkben pedig Rubin Hurrikán Carterről kell úgy megemlékeztünk, mint akinek itt a helye, de mégsem. Az ígéretes középsúlyú öklözőt 1966-ban tartóztatták le egyik barátjával együtt gyilkosság vádjával. A vád szerint emberünk három embert tett hűvösre a Lafayette Bar nevű New Jersey-i lokálban, látszólag minden indíték nélkül. Az egyetlen bizonyíték a Carter kocsijában talált lőszer volt, mellyel azonos típusú lövedékeket használt a gyilkos is a helyszínen. (Hogy a lőszer hogyan került oda, a nyomozás nem tudta tisztázni.)

A vád olyan gyenge lábakon állt, ami még egy százas papírzsepit sem bírt volna el. Sem ujjlenyomatok, sem hiteles fegyverszakértői vizsgálat nem támasztotta alá emberünk bűnösségét, a bíróságnak azonban nem is volt szüksége ehhez hasonló földi hívságokra. 1967-ben és 1976-ban is bűnösnek találták. A Hurrikán húsz évet hűsölt, mire végül egy 1985-ös fellebbezés után az ügyészek már nem merték erőltetni a nyilvánvaló buktát és szabadon engedték. A sztori még megélt egy filmfeldolgozást is, melyben Denzel Washington címszerepben alakítja az ártatlanul meghurcolt sportolót.

Evangelos Goussis

Ha valakivel, ezzel a csávóval biztosan nem szeretnél egy cellába kerülni. Goussis Görögországból a Szovjetunióba emigrált családban született, majd nyolcévesen Ausztráliába került, ahol elvégezte a kötelező iskolákat, aztán gyári munkásnak, majd kidobónak állt. Már akkor sem volt éppen az a félős típus, miután pedig elkezdett versenyszerűen kick-boxolni, még a közvetlen szomszédai is csókolommal köszöntek neki az utcán. A kilencvenes években a legtöbb kihívóját kocsonyává verte, majd a WKA középsúlyú világbajnoki övének megszerzése után visszavonult. Ezután öklözőként jelent meg itt-ott, de a színfalak mögött valami sokkal sötétebb melónak szentelte magát; a melbourne-i maffiának vállalt bérgyilkosságokat. Két hidegvérű gyilkosságot sikerült rábizonyítani, de a hatóságok több emberölést is megkíséreltek a nyakába varrni, mely nyomozások végül bizonyíték hiányában zátonyra futottak. Az a kettő azonban pont elég volt ahhoz, hogy Goussis jó darabig a hűvösben csücsüljön – az ausztrál alvilág legnagyobb megnyugvására. Az ember jelenleg füvet nyír egy maximális biztonsági fokozatú fegyházban.

Mike Danton

A kanadai Mike Danton nem csak a pályán bizonyította be, hogy a hokisok nem riadnak vissza az erőszaktól. Az NHL sikeres játékosaként egy olyan dolog miatt tartóztatták le, amit még a csapattársai is nehezen akartak elhinni: 2004. április 16-án azért kattant a kezén a bilincs, mert bérgyilkost fogadott a saját menedzsere, David Frost megölésére. Hét és fél év szabadságvesztést kapott annak ellenére, hogy ő, de még maga Frost is tagadta, hogy ő lett volna a célpont. Danton elmondta, hogy ő a saját apját szerette volna megöletni, bár ezt mi nem igazán érezzük hatásos védekezésnek.

A CBC tévéadó 2005-ös dokumentumfilmje kísérelte meg tisztázni az ügy hátterét, nem túl sok sikerrel. Az mindenestre kiderült, hogy Danton és Frost kapcsolata nem volt tisztán szakmai. A menedzser hajlamos volt manipulálni a játékos családtagjait, használni a hitelkártyáját, egy rögzített telefonbeszélgetés végén pedig még szerelmet is vallottak egymásnak. Danton karrierje mindenestre nem esett végleg kútba. Miután szabadult, úgy kacsázott vissza a profi ligába, mintha mi sem történt volna.

Lawrence Taylor

Ezt a szimpatikus hegyomlást a legtöbben Oliver Stone remekművéből, a Minden héten háború című übermacsó opuszból ismerheted. Ő játssza ugyanis a saját egészségével nem igazán foglalkozó Cápát, a Sharks védelmének legnagyobb alakját. Nem lehetett neki idegen a szerep, hiszen a való életben is ezt csinálta a nyolcvanas években, mégpedig nem is rosszul. A Giants játékosa kétszer is a magasba emelhette csapatával a Vince Lombardi-trófeát, mely győzelmekben vastagon benne volt az ő játéka is. Úgy pattantak le róla az ellenfél támadójátékosai, mint verebek a kamion szélvédőjéről. Sajnos a pályán kívül sem volt éppen az a finom ember. Általában nehéz volt róla megmondani, hogy éppen azért agresszív, mert teletöltötte magát Dom Pérignonnal, vagy a reggel óta folyamatosan inhalált orrpúder (értsd: kokain) ment az agyára. Állt bíróság előtt kábítószerrel való visszaélés, ittas vezetés, cserbenhagyásos gázolás miatt, a szégyentoplista élén pedig egy tizenhat éves lány megrontása áll, mely miatt hat évet kapott felfüggesztve.

Tonya Harding

Az amerikai műkorcsolyázónő nevéhez főződik a sportág történetének legnagyobb botránya. A nyolcvanas évek végén Harding veszélyes riválist kapott a vele szinte egyidős Nancy Kerrigan személyében. Mivel szegény Tonya 19 évesen finoman szólva is fasisztoid anyja elől egy súlyosan diszfunkcionális házasságba menekült, a magánélete nem volt éppen példaértékű. Nem egyszer került az érdeklődés középpontjába privát botrányai miatt, ami rányomta bélyegét a jégen nyújtott teljesítményére is. Kerrigan egyre-másra felülkerekedett rajta, majd amikor elkezdett pénzes szponzorokat maga mellé gyűjteni, az már nagyon szúrta a kanyarban lemaradó Harding szemét.

Ez odáig vezetett, hogy 1994. január 6-án a detroiti amerikai bajnokságon egy férfi odaugrott Kerriganhez és egy viperával megütötte a térde fölött. A sérült sportolónő így a versenytől visszavonult, amit így Tonya nyert meg, ez pedig azonnal rosszmájú találgatásokra adott okot. A találgatások később azonban igazolást nyertek. Kiderült, hogy a támadás egy összeesküvés eredménye volt, amiben vastagon részt vett Harding volt férje, maga Harding pedig bűnsegédként támogatta a merényletet. A per végén három év próbára bocsátás, ötszáz óra közmunka és százezer dollár pénzbüntetés várta, ami viszont a legsúlyosabb büntetés volt számára, megfosztották '94-es bajnoki címétől és örökre eltiltották a sportágtól.

Oscar Pistorius

Csak összezárt fogakkal merjük ehelyütt emlegetni a hatszoros paralimpiai bajnok dél-afrikai futót, hiszen az ő ügyében még nincs jogerős bírósági ítélet. Ez azonban tény: Pistorius – akit otthonában valódi nemzeti hősként tiszteltek – 2013. február 14-én pretoriai házában agyonlőtte barátnőjét, a modell Reeva Steenkampot. Most már csak azon megy a vita, hogy ezt szándékosan, vagy gondatlanul követte-e el. A per akkora sajtófigyelmet kap, melyhez csak az O.J. Simpson-féle gyilkosság körüli felhajtás fogható. Nem is csoda; a védelem minden létező követ megmozgat, hogy a tárgyalóterembe beköltözzön a béke, a megbocsátás és a hátacsávóassetudtamicsinál-féle gondolatkör. Nincs egyszerű dolguk. Az ügyben eljáró főügyész egy igazi véreb. Gerrie Nel nem egyszer kergette már idegösszeomlás-körüli állapotba a vádlottat és a tanúk padjára szólított szakértőket.

(Fotó: Europress/AFP)

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon