A mostani szélsőség lehet az új normális.
Hőhullámok, áradások, aszályok, erdőtüzek, időjárási rekordok jellemezték tavaly a világot éghajlati szempontból – állapította meg Kis Anna meteorológus a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című szakportálon pénteken közzétett elemzésében. A 2021 időjárási szélsőségei – előzetes a jövő éghajlatához c. írásában kiemelte, hogy jelenleg csak 1,1-1,2 Celsius-foknál tart a felmelegedés a 19. század végi időszakhoz képest, de már így is szinte minden héten történt valami szokatlan, a normálistól eltérő jelenség. Ennek egy része a természetes változékonyság velejárója, de
a globális klímaváltozás hatására „új normálissá” válhat az, ami most szélsőség.
Ezek a szélsőséges események időben és térben szorosan egymást követve tovább fokozhatják a természeti, társadalmi és gazdasági károk mértékét.
Kis Anna azt írta: a múlt év néhány szélsőséges időjárási eseménye valóban kivételes volt. „Az északi félteke az eddigi legmelegebb nyarát tapasztalhatta meg, hőhullámokkal, katasztrofális vegetációtüzekkel, jelentős esőzésekkel és áradásokkal”. 2021-ben Északkelet-Kanadában, Kínában, Észak- és Dél-Koreában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában volt különösen erős a melegedő tendencia.
A szélsőséges időjárási jelenségeknek számos következménye lehet, hatása van például az emberi egészségre, pusztításokat okozhat a növény- és állatvilágban, továbbá infrastrukturális és gazdasági károkat okozhat,
utóbbiaknak következménye lehet például az élelmiszerárak növekedése is.
Baljós szimulációk
A modellszimulációk szerint az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás következtében az egynapi maximális csapadék intenzitása a nyári szezonban 3-19 százalékos emelkedést mutat az ipari forradalom előttihez képest. Ráadásul, egy ilyen esemény bekövetkezésének valószínűsége napjainkra többszörösére nőtt. Az ipari forradalom előtti szinthez képest 2 Celsius-fokkal melegebb világban pedig további emelkedés várható az esemény intenzitásában és gyakoriságában.
2021 júniusának utolsó napjaiban, Kanadában és az Egyesült Államok északnyugati részén extrém hőség lépett fel – írta Kis. Többször előfordultak 40 Celsius-fok feletti értékek, Kanadában például megdőlt a korábbi rekord, hiszen 49,6 fokot mértek Lyttonban. Ez a hőhullám azért is volt különösen kritikus, mert a népesség egy olyan részét érintette, amely nincs felkészülve ilyen magas hőmérsékletekre.
A klímaváltozás miatt megnövekedtek a szélsőséges időjárási helyzetek, mint például a hőhullámok, az extrém csapadékesemények vagy az aszályok. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 6. helyzetértékelő jelentése szerint
„gyakorlatilag biztos, hogy a meleggel kapcsolatos extrémumok (a hőhullámokat is beleértve) a szárazföldek nagy részén gyakoribbak és intenzívebbek lettek az 1950-es évek óta”.
De legalább a hideggel kapcsolatos szélsőségek kevésbé gyakoriak és súlyosak napjainkban.
Kis Anna felhívta a figyelmet arra is, hogy a jövőben az általános hőmérséklet-emelkedés mellett a hőhullámok súlyossága is nőni fog, amit a lokális melegedés és a további urbanizáció is erősíthet. Gyakoribbak lehetnek továbbá a hőhullám idején az aszályok is, ezért szerinte
„rendkívül fontos, hogy a klímaváltozást mérsékeljük és hatékony alkalmazkodási stratégiákat dolgozzunk ki: nem lehet mindent elkerülni, de meg kell próbálni megelőzni vagy legalábbis minimalizálni a potenciális károkat – ez a világ minden országának érdekében áll”.
(Forrás: Másfélfok, MTI. Nyitókép: Getty Images)
Ez is érdekelhet: