A Greenpeace és a Humusz komposztkísérletéből kiderülhet.
A Greenpeace Magyarország a Humusz Szövetséggel közösen a hazai élelmiszer-üzletláncokból beszerzett, lebomlóként kínált műanyag zacskókat ásott el a Humusz komposztálójában, hogy megvizsgálják, a zacskók lebomlanak-e, és ha igen, akkor mennyi idő alatt.
A komposztba négy élelmiszerlánc – Aldi, Auchan, Spar, Tesco – zöldség-, gyümölcs- és pékárurészlegéről, illetve a pénztárak mellől beszerzett, „komposztálható” jelöléssel ellátott zacskói kerültek. A felmérés 12 hónapon át tart, ám a kísérlet során a két szervezet időről időre kommunikálni fogja az eredményeket. A komposztba került zacskók bomlását először 45 nap, majd 3, 6, illetve 12 hónap után vizsgálják.
Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője szerint jó gyakorlat, hogy egyre több áruházlánc már csak pénzért ad zacskókat, visszaszorítva ezzel az eldobható műanyagok használatát, az viszont probléma, hogy otthoni komposztáló a háztartások többségében nincs, a lebomló műanyag pedig nem hasznosítható újra műanyagként, és a szelektív hulladékgyűjtőbe kerülve elszennyezi az újrahasznosítandó műanyagot is. A jelenlegi tapasztalat szerint
a lebomló műanyagok nagyrészt a sima kukában végzik, rosszabb esetben pedig használat után az emberek a hagyományos műanyagoknak szánt szelektív hulladékgyűjtőbe dobják ezeket.
Szabó György, a Humusz Szövetség nulla hulladék programjának vezetője az akcióról szóló közleményben azt emelte ki, hogy a boltokban kapható lebomló zacskók egy részén „industrial compost” jelölés szerepel, ez viszont nehezen értelmezhető a lakosság számára. Ez azt jelenti ugyanis, hogy amikor ezek hulladékká válnak,
csak ipari körülmények között, megfelelő hőmérséklet, nyomás, páratartalom mellett komposztálódnak.
A biozacskó is árthat
A zacskókból komposztot akkor lehetne készíteni, ha kifejezetten az iparilag lebomló műanyagoknak és a szerves hulladékoknak szánt szemetesbe kerülnének, majd begyűjtenék és elszállítanák, azonban jelenleg Magyarországon a lebomlóműanyag-hulladékok kezelésére kifejlesztett, a lakossági igényt kielégíteni képes rendszerek nem léteznek. Ha a bioműanyagok a hulladéklerakókra kerülnek, az ott uralkodó oxigénmentes körülmények miatt metán szabadul fel, ami klímavédelmi szempontból előnytelen.
Ha egy bioműanyag zacskó a természetben végzi, sok tekintetben hasonló természeti károkat okoz, mint kőolajból készült társai, ráadásul egyes kutatások szerint az emberek hajlamosabbak a bioműanyagok eldobására, azt gondolva, a természetben úgyis lebomlanak.
Mi a megoldás?
A valódi megoldást a műanyagkrízisre és a hulladékáradat megfékezésére az eldobható zacskók kivonása, valamint minden más egyszer használatos csomagolóanyag radikális csökkentése jelentené, a gyártóknak és a forgalmazóknak pedig arra kellene törekedniük, hogy minél szélesebb körben elterjedjenek a csomagolásmentes, újratölthető és újrahasználható rendszerek.
Magyarországon 2021-ben lépett életbe az a rendelet, amely részben tiltja, illetve jelentősen megadóztatja a műanyag zacskók forgalmazását. A rendelet kiterjed a lebomló zacskókra is, ám azokra körülbelül negyedakkora környezetvédelmi termékdíjat határoztak meg, mint a hagyományos műanyagból készült alternatívákra.
(Forrás: Humusz, Greenpeace, MTI. Címlapkép: Járdány Bence)