Mihez kell építési engedély? Mit tehetsz, ha a kivitelező nem jól dolgozik? Válaszok következnek.
A ragyogó napsütés nem csak arra motivál, hogy menjünk a szabadba, hanem arra is ráébreszti a lakástulajdonosokat, hogy bizony itt az ideje egy alapos szobafestésnek. Sokan azonban nem elégednek meg pusztán ennyivel, akit fűt a vágy, hogy kicsit rendbe szedje a lakását, nem árt, ha tisztában van azzal, mit tehet korlátozás nélkül, és mi az, amihez már hatósági engedély kell. És a megfelelő vállalkozó kiválasztásánál is résen kell lenni.
Senkit ne tántorítson el a grandiózus átalakítástól ez a tény, de alapvetően abban az esetben, ha az épület tartószerkezetéhez is hozzányúlunk, már építésiengedély-köteles lehet az átalakítás. Hiába tűnik roppant kényelmesnek, hogy csak átvágjuk a háló és a fürdőszoba közti mintegy hatvan centi vastagságú főfalat, ez bizony nem is olyan kis falat. A munkálatokat megelőzően ne sajnáljuk azt a pár tízezer forintot a statikus véleményére.
Szigetelhetsz, festhetsz, klímát szerelhetsz bátran
A jelenleg hatályos jogszabály 2013 januárjától ugyan sokkal engedékenyebb lett, mint elődje, de még mindig építésiengedély-köteles tevékenységnek minősül, ha az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit változtatod meg, alakítod át, bontod el, cseréled ki vagy erősíted meg. Nem kell viszont engedély az utólagos hőszigeteléshez, a homlokzati nyílászáró – áthidalóját nem érintő – cseréjéhez, a homlokzatfelület átszínezéséhez, valamint az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építéséhez és szellőző, klíma építéséhez. Természetesen akkor, ha ezek az utóbbiak nem érintik az épület tartószerkezetét. Szerencsére a lakáson belüli ügyködésekbe sem szól bele a hatóság, így a szobák átalakításához vagy rendeltetésének megváltoztatásához nem kell engedély.
Maga az engedélyezési eljárás már egy elektronikus rendszeren keresztül történik, függetlenül attól, hogy az ügyfél elektronikusan vagy papíralapon nyújtja be a kérelmét, ami jelentősen megkönnyíti a procedúrát. (Az illetékes építésügyi hatóságot pedig itt találhatjuk meg: e-epites.hu) Akkor sincs azonban gond, ha nem voltál elég körültekintő és engedély nélkül végezted az egyébként ahhoz kötött építési tevékenységet. Ilyenkor mód van fennmaradási engedély kérésére, amit meg is ad a hatóság, ha megfelel az átalakítás a jogszabályoknak.
Sajnos az ilyen jellegű kihágások nem évülnek gyorsan el, ugyanis az építkezés befejezésétől számított tíz éven belül eljárást indíthat az építésfelügyeleti hatóság és elrendelheti a szabályossá tételt. Ha a szabálytalanságot az építtető nem szünteti meg, még bírsággal is sújtható.
Köss szerződést a kivitelezővel!
Hiába van meg az engedély, ha nem a barátainkkal kalákában végezzük a munkát, akkor még a megfelelő vállalkozó kiválasztása miatt is fájhat a fejünk. Hiszen nem mindig az a legjobb kivitelező, akinek a legszebb honlapja és a legmeggyőzőbb referenciája van. Budapesten megérheti inkább távolabbi megyékből verbuválni, hiszen sok esetben még az ő szállás- és utazási költségeikkel is kedvezőbben kijövünk, mintha helyi munkásokat alkalmaznánk.
Sokszor csak szóbeli megállapodás jön létre ilyenkor a felek között, ebben az esetben azonban különösen lényeges, hogy a szerződés írásban történjen, hiszen többnyire nem is ismerjük a vállalkozót, annak munkamorálját, teljesítését, és egy írásbeli paktumot sokkal könnyebb a későbbiekben számon kérni, mint a félreérthető szóbeli megegyezést.
Munkadíjat csak utólag
A közelmúltban esett meg egy XI. kerületi lakás tatarozásánál, hogy a tulajdonos mit sem sejtett vállalkozója labilis lelkiállapotáról, aki egy óvatlan pillanatban kivetette magát a nyolcadik emeleti lakás ablakán. A teljes vállalkozási díjat persze már felvette, és mivel az örökösödési viszonyai is rendezetlenek voltak, ezért több hónapos pereskedés várt a megrendelőre, aki a szerződés meglétét bizonyítani nem tudta. Tanulságként levonható, hogy mindig csak a szükséges anyagköltségeket előlegezzük meg, magát a munkadíjat pedig csak a teljesítéskor fizessük ki.
A vállalkozási szerződésekből származó vitás ügyekkel vaskos könyveket lehetne teleírni. Ezért fontos körültekintően megfogalmazni a szerződést. A legsarkalatosabb pontok – többek között –, hogy mit tartalmaz a vállalkozási díj, hogyan kell eljárni, ha pótmunka szükségessége merül fel, ugyanis nem mindegy, hogy ezt utólag csapja hozzá a vállalkozó, vagy szólt esetleg előre róla. A határidők betartására kötbérrel kényszeríthető a kivitelező, hiszen ilyenkor minden egyes késedelmes nappal csökken a díjazása is.
Érdemes arra is kitérni, hogy ha esetlegesen a nem megfelelő építési munka miatt a tulajdonost bírsággal sújtják, az a vállalkozóra áthárítható legyen. Nem szabad megfeledkezni a szavatossági jogokról sem, az általa elvégzett munkára a vállalkozónak garanciát kell vállalnia, és ha valami probléma merül fel, szükség esetén kijavítani, kicserélni a beépített anyagokat.
Apropó, beépítés: sok esetben előfordult, hogy a tulajdonossal drágán beszereztetett anyagokat nem építették be, hanem silányabb termékkel helyettesítették, ezért szúrópróbaszerűen ellenőrizni kell a munkát, hogy az valóban az elvárásainknak megfelelően folyik-e.
Mielőtt azonban belevágnál a felújításba, tekintsd meg ezt a nyolcvanas évekbeli klasszikus vígjátékot, csak hogy megteremtse az alaphangulatot.