A felsőoktatásba való bekerülés nehézségei és a legjobb hazai egyetemek tandíjai után ideje számba venni, mi lehet egy 18 éves B terve.

Korábbi cikkeink a témában: Haladj a pontok mentén!
Mennyit kell fizetni a slágerszakokért?

Habár egyes magyarországi egyetemek vagy főiskolák tandíjaitól a szívroham kerülgetheti a szülőket és a tanulni vágyókat, érdemes tudni, hogy ezek az összegek eltörpülnek az angliai vagy amerikai tandíjakhoz képest. Csak hogy a közepébe csapjunk: az amerikai filmekben sokat látott Harvard és Yale padjait félévente 5,4 millió forintért, a hazai díj ötszöröséért koptathatnák az orvosnak készülő magyarok. Angliában ez a képzés 3,36 milliót ér.

A jogászokat és a bölcsészeket 4,1–5,6 millió forintért képzik ott, szemben a magyarországi 150–280 ezer forintos összeggel. Én szívesen kicuccolnék Svájcba is, ott viszont szemeszterenként 215–870 ezer forintot kellene letennem. Természetesen ezekben az országokban a szülői fizetések és a megélhetés költségei is teljesen más szinten mozognak (utóbbit a Yale környékén évi 3–4 millió forintosra becsülték). Azért nem volt rossz eljátszani a gondolattal.

Visszatérve a földre, egy átlagos magyar fiatal számára reálisabb alternatívákat keresve, nézzük, mely országokban ingyenes a képzés. A munkaerőpiac mintapéldája, a közeli Ausztria mindenhol, a hasonló adottságokkal rendelkező Németország pedig legtöbb tartományában ingyenes képzéseket kínál. Emellett a skandináv államok is ott vannak a sorban. Elméletileg Írország felsőoktatása is tandíjmentes, legalábbis az EU-tagországok állampolgárainak, ott azonban már fontolgatják a költségtérítés bevezetését, és különböző jogcímeken jelentős összegekkel húzzák le a diákokat.

Így megy ez

Ha Ausztria, akkor elsősorban Bécs a cél, de Gráccal együtt jelenleg több mint 1500 magyar hallgató jár ott egyetemre. Ezeken a helyeken az ötezer forintos szemeszter-hozzájárulást leszámítva semmit sem kell fizetni, és az élelmiszerárak is a hazaiakhoz hasonlóak. A szolgáltatások, például a szórakozás és a közlekedés persze drágább, de cserébe jobbat kap az ember a pénzéért, mint amit itthon megszokott. Felvételi bizonyos szakokon kötelező, és a nyelvtudás is kitétel. A magyar fiatalok legkomolyabb versenytársai a hazai pályán mozgók mellett itt a német vendégdiákok is.

Az élet a német nagyvárosokban Ausztriáéhoz hasonló, a diákmunkák órabére azonban ott is a hazai átlag minimum négyszerese. A magas szintű német nyelvtudást az ottani egyetemek is elvárják, és rendszerint különböző mértékű, 15–70 ezer forintos anyagi hozzájárulási kötelezettségeket is kivetnek.

Írországban élni a német nyelvterületekhez képest még költségesebb lehet, ott már elképzelhető, hogy a Diákhitel 1-hez nyúl a tanuló. Különösen, hogy a suli melletti munkavállalást heti húsz órában maximalizálják. Ja, és állítólag az első év végére a hallgatók felét kirostálják a vizsgákon.

Dániában az élelmiszerárak dobják meg a havi végösszeget, ott azonban egy bringa kiválthatja a tömegközlekedést. Finnország, bár ingyenes, de jellemző az egyetemek által szervezett írásbeli felvételi, az oktatás pedig a legtöbb helyen finnül és svédül folyik.

Japán: a realitás és az álom határán

Japán nemcsak gyors ütemű fejlődése és izgalmas kultúrája, a régi kelet és az új nyugat találkozása miatt lehet vonzó az igazán messzire vágyó diákoknak, hanem mert mindemellett még ingyenes is. A kutatási lehetőségek ott gyakorlatilag minden tudományterületen kiemelkedőek, amit már az is jelöl, hogy a helyiek is szokatlanul magas arányban, csaknem 57 százalékban tanulnak tovább.

A popzenét leszámítva virágzik a kultúra, és annak az egyetemre készülőnek sem kell aggódnia, aki az erős röviditalokhoz elszakíthatatlanul vonzódik. Visszatartó erő talán az lehet, hogy megélhetési költségek a fővárosban magasak (konkrétan az a világ legdrágább városa) – akkor is, ha nem a kétszáz tokiói Michelin-csillagos étterem valamelyikében eszik az ember.

Japán egyébként 2008-ban külön kormányprogramot írt arra, hogy 2020-ig megduplázza, azaz 300 ezerre növelje a külföldi hallgatói számát. Céljuk tehát, hogy a német és francia intézményekhez hasonlóan tízszázalékos arányban fogadjanak külföldi hallgatókat évente, és ezért mindent meg is tesznek. A növekvő tendenciától olyan eredményeket várnak, mint az erős nemzetközi kapcsolatok, és a kiváló külföldi emberi erőforrás, illetve szellemi tőke becsatornázása.

Az előadás érdeklődés hiányában...

Nincsenek adatok arról, hány magyar fiatal tanul jelenleg külföldön, mivel nincs erre vonatkozó bejelentési kötelezettség. Globális szinten ugyanakkor folyamatosan gyorsuló ütemben nő az anyaország helyett külföldön tanuló diákok száma, és a becslések szerint a folyamat nem is fog leállni: 2015-ben ötmillió, 2025-ben hétmillió fiatal tanulhat otthonától távol. Az indokok – világot látni, tapasztalatot szerezni, otthonról elmenekülni – persze mindenhol mások.

És ezt olvastad már?
Barátaik és ellenségeik hangját is felismerik a vízilovak