Több száz ember csontjait is rejtő középkori sekrestyét tárták fel a westminsteri apátságban. A terem alapjait és a benne rejlő csontokat az apátság eddigi legnagyobb régészeti projektje során találták meg.

A sekrestyét az 1250-es években építtette III. Henrik (1207–1272) király a Hitvalló Eduárd (1005–1066) király által emeltetett apátság felújításakor.

Ez az a szoba, ahol a 13. századi szerzetesek a misékhez szükséges ruhaneműket, eszközöket és szent tárgyakat tartották. Ezt megelőzően a szerzetesek temetkezési helyeként használták a területet.

Később a sekrestyéből lakhelyet alakítottak ki, 1740-ben azonban, miután veszélyes állapotba került, lerombolták. Az építmény alapjait először 1869-ben egy Sir George Gilbert Scott ünnepelt építész által vezetett projekt során bontották ki.

A westminsteri apátság London építészetileg és történelmileg egyik legjelentősebb műemléke

Január óta a Pre-Construct Archaeology régészeti csapat vezeti a munkálatokat a westminsteri apátságban, a projektet azonban három hónapra megakasztotta a koronavírus-járvány. Az apátságot felügyelő hatóságok az épület oldalán egy új fogadótermet akarnak kialakítani. Itt zajlana a jegyértékesítés, és itt kapnának helyet a biztonsági létesítmények.

A látogatók ezáltal a nagy nyugati kapun léphetnek be a székesegyházba, amelyet egykor a közemberek nem, csak az uralkodók és a királyi mennyasszonyok használhattak.

Több jó állapotban megmaradt ereklyét is feltártak az ásatások során, például egy szenteltvíztartót vagy medencét, melyet valószínűleg Hitvalló Eduárd templomában a szerzetesek kezük megmosására használtak belépéskor. Találtak egy ólomcsövet is, mely valószínűleg vízzel látta el az épületet, korát a 13. századra teszik.

III. Henrik kezdte el a mai templom építését korai gótikus stílusban, 1245-ben

Előkerültek a középkori festett vakolat töredékei is, melyek alapján valószínűsíthető, hogy a sekrestye falait egykor kézzel festett piros, fehér és fekete virágok díszítették.

Számos 18. százai háztartási tárgy, például porcelán étkészletek, éjjeliedények, üveg ivópoharak, valamint fésűk és kefék maradványát is megtalálták. Mivel a 13. században, majd a 18. században is temetkezési helyként használták a területet, több száz személyhez köthető emberi maradvány került a felszínre.

Ez is érdekelhet:

Egy bő héttel később lehetett a mohácsi csata, mint ahogyan azt eddig tudtuk

A mohácsi csatát az emlékezetben megőrződött augusztus 29. helyett szeptember 8-án vívhatták meg a magyar és az oszmán seregek.

(forrás: Phys.org, BBC, MTI)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Hajítsd messzire a sablonokat, rendezd be úgy a lakásod, amire mindenki emlékezni fog!

Mutatunk egy őszi fesztivált, ami az újbort és a libás ételeket ünnepli

Milyen borospoharak léteznek, és melyikből mit igyunk? Mutatjuk, hogy miért nem mindegy!

További cikkeink a témában
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Hirdetés