Kisebb-nagyobb sérülések és állítólagos tízezer halott, de a kihalást egyelőre sikerült elkerülni. Azért volt néhány húzósabb pillanat.
Becslések szerint évente nagyjából ötszáz meteor éri el a Föld felszínét, ezek mérete nagyjából egy üveggolyó és egy kosárlabda nagysága között mozog, a reggel Oroszországba csapódó viszont ennél lényegesen nagyobb volt.
Oroszországba szeretettel
A modern kori, igazolt meteorbecsapódásoknak mindeddig nem volt halálos áldozatuk, ami az első hírek szerint szerencsére így is maradt: a pénteki, több mint tíztonnás meteor több száz sérültet hagyott maga után, akiknek többségét a kitörő ablakokból szétrepülő üvegszilánkok sebeztek meg, de halottakról nem érkezett hír. A Cseljabinszk és a Szverdlovszk fölött is elhaladó meteorról számos felvétel készült, darabjai pedig több száz kilométeres területen szóródtak szét.
Hatalmas lyuk Dél-Afrika szívében
A legnagyobb kráter, ami igazoltan meteor becsapódásaként jött létre, a Dél-Afrikai Köztársaság Free State tartományában található Vredefort kráter. A 300 km átmérőjű mélyedés egy körülbelül tíz km nagyságú meteor becsapódása nyomán jött létre, ami nagyjából 100 millió megatonna TNT felrobbantásának megfelelő pusztítást okozott, úgy kétmilliárd évvel ezelőtt.
Ami a T-Rexnek is sok volt
A 65 millió évvel ezelőtt végbemenő kréta-tercier kihalási esemény okát ugyan a mai napig sem igazolták minden kétséget kizáróan, a legvalószínűbb, hogy a dinoszauruszok és számos más faj kihalását okozó folyamatot egy vagy több meteor becsapódása idézte elő. A tudósok szerint a 14 kilométer átmérőjű meteor a mexikói Yucatán-félszigeten csapódott be, létrehozva a 160 kilométer kiterjedésű Chicxulub krátert. A kutatók néhány éve arra a következtetésre jutottak, hogy egy ilyen becsapódás elég erős lehetett ahhoz, hogy kipusztítsa a földi élet 75 százalékát, többek között a röpképtelen dinoszauruszokat is.
És egy másik pályázó a dínógyilkos címre
A dinoszauruszok kihalását okozó meteorit sokak szerint viszont nem is Mexikóban zuhant le, hanem az Indiai-óceánba csapódott. Az Indiai-óceánban található Siva-krátert a tudósok szintén nagyjából 65 millió évesre becsülik, az elképzelés szerint a 400–600 kilométer kiterjedésű bemélyedést egy 40 km átmérőjű aszteroida hozhatta létre. Az elmélet szépséghibája, hogy többen azt is vitatják, hogy az Indiai-óceánban található kráter valóban meteorbecsapódás eredményeként jött létre.
Rejtélyes tízezer halott
Bár megerősítést soha nem nyert, a kínai Hansi tartományban 1490. február 3-án becsapódó meteor állítólag nagyjából tízezer emberrel végzett. Mivel a történetek „zuhanó kövekről” szólnak, ezért a kutatók azt feltételezik, hogy az aszteroida a levegőben darabjaira robbanhatott, halálos meteoresőt szabadítva a környéken lakókra, bár a tízezer áldozatról szóló részt erős túlzásnak tartják.
Ami mindenkit levett a lábáról
Bár halálos áldozatai nem voltak, a legismertebb meteor-becsapódás az 1908. június 30-án bekövetkezett tunguszkai. A meteor még a levegőben, nagyjából nyolc kilométer magasban megsemmisült, a robbanás azonban elementáris erővel söpört végig a szibériai tajgán: a robbanás helyszínén legelő állatok hamuvá égtek, harminc kilométeres körzetben gyökerestül kicsavarta a fákat, a lökéshullám pedig hatvan kilométeren belül minden embert ledöntött a lábáról.
Ahogy lenni szokott, a tunguszkai eseményről számos legenda kelt szárnyra, a legfigyelemreméltóbb egészen új keletű: 2004-ben orosz kutatók azt közölték, hogy a helyszínen végzett kutatások során egy „földönkívüli műszaki eszköz” maradványaira bukkantak, ami bizonyítékot jelent arra, hogy a meteort – ami kis híján a földi civilizáció végét okozta – egy „külső erő” robbantotta fel.
Emberre támadt a meteor
Az első igazolt modern kori eset, amikor egy meteor eltalált valakit, 1954. november 30-án következett be az alabamai Sylacaugában. A házában tartózkodó Ann Hodgest a tetőn keresztül találta el egy négykilós meteor, aki a becsapódás következtében komoly zúzódásokat szenvedett. Bár a bejelentések alapján az elmúlt közel hatvan évben több hasonló eset is történt, ezt csupán nagyon ritkán sikerült hitelt érdemlően bebizonyítani.
Amikor majdnem vége lett a világnak
Bár könnyen lehet, hogy nem szoktad ünnepelni, jobb ha tudod, hogy szeptember 29-e a második születésnapod. 2004-ben ezen a napon suhant el a Földtől alig másfél millió kilométerre a négy kilométer átmérőjű Toutatis aszteroida, amely becsapódva alsó hangon is több százmillió ember halálát okozta volna. Hogy kontextusba helyezzük, mennyire kevésen múlt az ütközés: az aszteroida alig ötször távolabb haladt el a bolygótól, mint amilyen távolságban a Hold kering. Bár nem centiken, de azért nem sokon múlt.
(Fotó: Flickr)