Valójában a bringát és tömegközlekedést használó hollandok többségének van autója, csak egyszerűen úgy döntenek, nem használják. Kérdés, miért?
Hollandiáról jól tudjuk, hogy a bringás közlekedés egyik fellegvára, ám van egy, talán kevésbé ismert tény is: a bringás közlekedést nemcsak úgy önmagában fejlesztik, hanem a tömegközlekedési hálózat szerves részeként. Aki tehát nagyobb távolságot tenne meg, az könnyedén eljut bicóval egészen a vonat peronjáig, majd érkezés után rögtön bicikliúton mehet tovább. Közben persze kerékpárparkolók is vannak, ha mondjuk ebédelne vagy vásárolna valamit az állomáson.
Ugyanakkor az egész kérdéskörnek van egy érdekes aspektusa: hogyan viszonyul a gyaloglás–kerékpározás–tömegközlekedés az autózáshoz?
Készült erről egy tanulmány, amelynek már a címe is roppant alapos, képzelheted, mennyire részletes a teljes szöveg! Szóval a cím szabad fordításban: A kerékpározás kiterjesztése vagy az autózás felváltása? A kerékpáros-vasúti közlekedés elterjedésének kiváltó okai és pályája a Randstad térségében (Scaling up cycling or replacing driving? Triggers and trajectories of bike–train uptake in the Randstad area).
Ebben pedig van egy kulcsfontosságú megállapítás: az Amszterdami Egyetem kutatása alapján
a bringázást vonatozással kombináló hollandok hatvan százalékának van ugyan autója, de úgy dönt, hogy nem használja azt.
Ebből több minden következik, mindenekelőtt az, hogy egy jól működő hálózat lehet vonzóbb az autózásnál. Másfelől azt is megmutatja ez az adat, hogy igenis sokaknak van autójuk, legfeljebb alkalomszerűen használják azt – egyéni preferencia kérdése, hogy aszerint, hogy amikor lehet, vagy amikor kell.
A körforgalom, ahol az autók és a biciklik is haladhatnak
Remekül néz ki ez a holland körforgalom, amire egy biciklis viaduktot telepítettek – és az egészet egy egészen meglepő okból találták ki.
Végül talán a legfontosabb, hogy a két dolog egyáltalán nem zárja ki egymást, azaz talán nem is létezik vegytisztán autós / bringás / vonatos-gyalogos, hanem az ember időnként autóba ül (car sharinget használ, taxit hív, kölcsönkér), aztán gyalogol, máskor villamosra pattan, olykor meg vonattal megy kirándulni. Ahány ember, annyiféleképpen változnak az arányok (na jó, ez matematikailag nem lehet igaz a föld népességéből kiindulva), mindenesetre ezt nem árt szem előtt tartani. És olyan infrastruktúrát kiépíteni, amiben van alternatíva.
A teljes tanulmányt elolvashatod (vagy letöltheted pdf-ben) itt.
(A nyitóképen amszterdami bringások tekernek, fotó: Unsplash)
Ez is érdekelhet:
Szlovákiában pár helyen már lehet pirosnál jobbra kanyarodni
Németországban közben egyre szerelik le az ezt megengedő táblákat.
Magyarországon a legszarabb közlekedni a régióban, hogy rohadnánk meg!
Milliárdokból épült kutyaszar utak, gyilkos közúti versenyzők, lezárt visegrádi panorámaút, felolajozott Bajna–Héreg útvonal, büntetőfékező, segg benjáró idióták... Ez Magyarország.
