Átfogó kutatást végzett a Balaton-felvidéken a TÁJTÉKA a régió jó kezdeményezéseiről, konfliktusairól és lehetséges jövőképéről. A Kortárs Építészeti Központ kutatói több mint 400 jó gyakorlatot gyűjtöttek 350 személyes interjú után. Néhol meglepő, a sztereotípiáknak ellentmondó tapasztalatokat szereztek a Balaton-felvidék tájhasználatával és közösségeivel kapcsolatban. A teljes kutatást ősszel publikálják, de egy sor eredményt már most is összefoglaltak.

Kiemelt cél közép- és hosszútávú lehetőségeket mutatni egy fenntarthatóbb kultúrtáj kialakításához a Balaton-felvidéken élő és dolgozó közösségek számára.

Az urbanistákból és építészekből álló kutatócsapat 2021 októberében kezdte vizsgálni a Balaton-felvidék jó gyakorlatait, helyi közösségeit és jövőformáló kezdeményezéseit. A féléves kutatás a kétéves TÁJTÉKA projekt megalapozása, melynek eredményeiből 2023 őszére elkészül a három elemből álló „TÁJTÉKA – A Balaton-felvidék intelligens tájhasználati eszköztára”.

Ábrahámhegy - Fotó: KÉK

A kutatók az általuk vizsgált 40 településen rendkívül sokféle adattal foglalkoztak: körülbelül 350 személlyel és szervezettel készítettek személyes interjút, amit online kutatómunka egészített ki, 209 jó gyakorlatot és példaértékű projektet, illetve 198 a vizsgált településeken aktív személyt és szervezetet gyűjtöttek adatbázisba. Az online kérdőívet bárki, aki a régióban érintett, kitölthette, ennek az eredményeit szintén felhasználták a terepmunkán és az adatbázisokhoz. Néhány összefüggést és érdekességet a teljes publikáció előtt is megismerhetünk.

Nem várt eredmény egy saját fogalomtár a számos, erre a tájegységre és kulturális közegre jellemző, egyedi kifejezés megmagyarázásához. Részletesen vizsgálták például a régióban hagyományos, ugyanakkor keveset elemzett őslakos-bebíró-gyüttment viszonyokat, a csoportok közötti konfliktusokat és az együttműködés lehetőségeit.

De kiemelt figyelmet kapott a csendes és a proaktív turizmus szerepe, a biogazdálkodás buktatói, jó példái és jövője, valamint a rövid ellátási láncok fontossága is.

A jövőkép és a trendek feltérképezése mellett átfogóan vizsgálták a múlt hatását is a jelen folyamataira: hogy hogyan alakult át az idők során az a társadalmi, gazdasági közeg, és velük együtt az életmód, amely művelte és fenntartotta ezt a tájat.

Megtudhatjuk azt is, hogy bár a szőlő a táj szimbolikus kultúrnövénye, a Balaton-felvidék a hasonló igényű mandula legjelentősebb termővidéke is Magyarországon. A KÉK munkatársai

olyan meglepő jelenségekkel is találkoztak, mint például a mesefák, szőrdilemma vagy gasztromigráció.

A kutatás során négy fő témakör került fókuszba: a fenntartható minták és gazdaságok, mozgásban lévő hagyományok, a kísérletező közeg, és a korokon átívelő közösségek. Mind a négy témát körüljárták a tájgazdálkodás, az épített környezet, az életmód, a vállalkozói szellem és a látogatók aspektusai mentén. Minden alfejezetet esettanulmány egészít ki, amely egy, a régióban fellelhető jó gyakorlatot mutat be.

„A sztereotípiáktól teljesen eltérő gyakorlatokat találunk. Ahogy jobban beleássuk magunkat a térség mindennapi életébe, azt látjuk, hogy a Balaton-felvidék egészen más, mint amit első benyomásra érzékelünk

– összegezte személyes tapasztalatait Bozsik Barbara, a TÁJTÉKA projekt és a kutatás vezetője. – A bortermelésen, ideiglenesen beköltöző közönségen és tömegturizmust kiszolgáló szolgáltatásokon túl olyan folyamatok és lehetőségek zajlanak, amiket érdemes erősíteni és tudatosítani az itt élő közösségekben.”

Az átfogó kutatás eredményét, „A Balaton-felvidék jövőképe” című kiadványt (a TÁJTÉKA eszköztár első elemét) 2022 őszén publikálják, online és nyomtatott formában is elérhető lesz. A vizsgált jó gyakorlatokról és részeredményekről addig is a TÁJTÉKA social media csatornáin, illetve projektoldalán lehet tájékozódni.

A TÁJTÉKA a KÉK – Kortárs Építészeti Központ projektje, melyet a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében valósítanak meg.

(Forrás, fotók: KÉK)

Ez is érdekelhet: