Úgy látszik, a nagy, történelmi ütközeteket pici lovak döntötték el.
A filmekben és az irodalomban általában nagy, izmos monstrumként ábrázolták az ókori csatalovakat, de egy új tanulmányból kiderül, hogy a történelmi ütközeteket nem gigantikus lovak hátán vívták, hanem kicsi, gyors, fordulékony póniméretű patásokon.
Egy régészekből és történészekből álló csapat mintegy kétezer, a 4. és 17. század között elpusztult ló maradványait tanulmányozta, a csontokat kastélyok kertjeiben és egyéb történelmi csatákhoz köthető régészeti lelőhelyeken tárták fel.
Kiderült, hogy a középkori harci lovak nem egészen úgy néztek ki, ahogy eddig gondoltuk
– mondta Alan Outram professzor, az Exeteri Egyetem régészeti tanszékének munkatársa.
Outram professzor szerint nagyon kevés nagytestű csataló harcolt a nagy történelmi ütközetekben, a középkorban a harci lovak átlagos mérete akkora lehetett, mint a mai póniké. A szakértők a tanulmányozott minták alapján azt írják, hogy a középkori csatalovak átlagos marmagassága 144 centiméter körül lehetett.
A legnagyobb eddigi lelet egy 152 centiméteres marmagasságú állaté volt.
Outram szerint érthető, hogy a seregben miért a kicsi, szívós, de mozgékony lovakat részesítették előnyben: ezekkel az állatokkal gyorsabban lehetett hadműveleteket végrehajtani, a reakcióidő egy csatában legalább annyira fontos, mint a nyers erő.
A tanulmány ugyanakkor nem veszi készpénznek a saját adatait. Megjegyzik, hogy a maradványok közül nehéz eldönteni, hogy pontosan melyik volt harci ló és melyik állatot használták egyéb célokra. A további kutatást megkönnyítheti, hogy a csontokból DNS-mintákat is vettek, valamint azt is vizsgálják, hogy az állatok testét borította-e valamilyen páncélzat.
(Forrás: Guiardian; kiemelt kép: illusztráció/GettyImages)