A világsajtó az elmúlt napokban Irma tombolásától volt hangos: minden idők legnagyobb sebességű hurrikánja (amely elérte az óránkénti 360 kilométeres sebességet is) ugyanis nemes egyszerűséggel átgázolt a Karib-térségen, ma reggelre pedig megérkezett Florida államba is, ahol a házak mintegy 95%-át kár érheti – így közel 6 millió lakos evakuálását rendelték el. Az okozott anyagi kár eddig hatalmas, de ami még fontosabb, már legalább 22-en vesztették életüket, és még ugye messze nincs vége a történetnek.

Egy hónapja Harvey, most Irma – továbbá José és Katia is – tombol, ez a sok pusztítás pedig még itt, a nyugalom oázisában, távol a trópusoktól és az óceánoktól is megrémítheti, illetve elgondolkodtathatja az embert: vajon ezek a ciklonok be fognak vonulni a történelemkönyvekbe? Vagy olyan brutálisan erős az élmezőny, hogy még az ilyen szélsebes, kegyetlen fenevadak sem érhetnek oda? Hogy e kérdésre magunknak is megválaszolhassunk, megpróbáltuk összeszedni a modern kor legpusztítóbb hurrikánjait egy tízes listába, ez viszont egyáltalán nem volt könnyű feladat.

Pusztítóak az űrből nézve is

Egyrészt – bármennyire is ez a legfontosabb tényező ilyenkor – nem vehettük figyelembe csak az elhunytak számát, hiszen a 18–19. században vagy a 20. század elején sokkal több emberi életet tudott kioltani egy kisebb hurrikán is, mert az időjárás-előrejelzés, a életmentés és az evakuáció tudománya is gyerekcipőben járt, továbbá a közlekedés, a kommunikáció és az információtovábbítás is sokkal akadozóbb volt. Így hát listánk összeállítása során figyelembe vettük a kioltott emberi életek és az otthontalanokká váltak számát, a hurrikán erősségét, az okozott anyagi kár mértékét, a korszak általános technológiai szintjét, a hurrikán közvéleményre gyakorolt hatását és következményeit is – így olyan szörnyetegek maradtak ki az élbolyból, mint Okeechobee, Monterrey, Fifi, Flora, San Zenon vagy Andrew, ezt pedig nagyon sajnáljuk, viszont mentségképp felhoznánk: a lista így is brutálerős lett.

10. Hugo

Az 1989 szeptemberében dúló Hugo volt talán a legfélelmetesebb hurrikán, amely elérte Dél- és Észak-Karolinát: hozzávetőleg 60 ember halálát okozta, és mintegy 10 milliárd dolláros kár keletkezett. Hugo Puerto Ricóból Charlestonba egyébként 3-as erősségűként közeledett, de mire megérkezett, már 4-es fokozatra kapcsolt, majd végül a 260 km/órás sebességet is elérte egy kisebb időre – ez pedig már belépő kártya a legerősebb hurrikánok közé, de erről majd később. Hugo volt egyébként a legerősebb vihar, amely 1954 óta a keleti parton tombolt Floridától északra, a Hazel hurrikán óta. (Rekordok, amelyeket jó nem megdönteni.)

Hugo

Dátum: 1989 szeptembere
Halottak száma: 60 körül
Okozott anyagi kár: 10 milliárd dollár
Legerősebb szélsebesség: 260 km/óra

9. Harvey

Harvey sokak számára ismerősen csenghet, ugyanis nagyjából egy hónapja tombolt végig a Karib-tenger és a Mexikói-öböl térségében, és több mint 70 ember életét oltotta ki. Továbbá irgalmatlan mértékű anyagi kárt okozott – valahova 70 és 200 milliárd dollár közé saccolják a veszteségeket –, ezzel pedig valószínűleg minden idők „legköltségesebb” hurrikánja. Az USA negyedik legnépesebb városára, Houstonra például olyan mennyiségű csapadék zúdult, amennyi egy egész év alatt szokott. Egyes szakértők szerint ez volt a legnagyobb katasztrófa, amely Texas államot valaha is sújtotta.

Harvey

Dátum: 2017 augusztusa
Halottak száma: 70 körül
Okozott anyagi kár: 70 és 200 milliárd dollár között
Legerősebb szélsebesség: 215 km/óra

Hogyan jönnek létre?

A trópusi ciklonok keletkezéséhez két tényező szükséges: meleg és nagy páratartalmú levegő, valamint meleg (és lehetőleg nagy) vízfelület. A levegő ugye az alacsonyabb nyomású területek felől áramlik a magasabb nyomású területek felé, amíg be nem áll az egyensúlyhelyzet. Azonban a Föld forgása következtében fellépő Coriolis-erő miatt az áramlás nem egyenes vonalban, hanem spirálisan történik. A felszálló levegő egy része kicsapódik, majd beindul a felhőképződés, amennyiben pedig levegőutánpótlás érkezik, a rendszer belső energiája egyre csak nő, egy idő után pedig az egész „önfenntartóvá”, egyfajta óriási függőleges hőmotorrá válik, amely megkezdi önálló életét. És miközben a felhő forgása felgyorsul, a légnyomás a középpontjában az egyre intenzívebb feláramlás miatt csökkenni kezd – ezért a hurrikánok esetében nemcsak a szélsebesség, hanem a légnyomás is árulkodó faktor, ugyanis minél kisebb, annál pusztítóbb a ciklon.

8. Sandy

Sandy úgy 5 éve mintegy 650 ezer otthont pusztított el a Karib-térségben, az Egyesült Államokban és Kanadában. Ez a hurrikán bár hírhedt társainál jóval kisebb szélerősségű volt (épp csakhogy besorolhattuk a 3-as kategóriába), mégis mintegy 75 milliárd dolláros kárt okozott, és több mint 200 ember haláláért volt felelős. A legtöbben egyébként New York városában és New Yerseyben estek áldozatul.

Sandy

Dátum: 2012 októbere
Halottak száma: 230 körül
Okozott anyagi kár: 75 milliárd dollár
Legerősebb szélsebesség: 185 km/óra

7. Camille

Camille-ről már jóval kevesebb emlékünk lehet, ugyanis közel 50 éve pusztított végig Kubában és a Kajmán-szigeteken. Egyike volt annak a néhány 5-ös erősségű hurrikánnak, amely a 20. században végigsöpört a kontinensen. Mintegy 250 ember halálát okozta, a keletkezett kár pedig 1,4 milliárd dollárra rúgott – fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy az inflációt is figyelembe véve ez az összeg ma nagyjából 9 milliárd dollárnak felelne meg. (A kármeghatározásnál az infláció mértékét az összes régebbi hurrikán esetében érdemes figyelembe venni.) Camille továbbá nagyon fontos szerepet játszott a hurrikánok nyomonkövetésében, és szükségessé tette a Saffir–Simpson-féle skála létrehozását, amely szélsebesség alapján öt különböző kategóriába sorolja a viharokat.

Camille

Dátum: 1969 augusztusa
Halottak száma: 250 körül
Okozott anyagi kár: 1,4 milliárd dollár
Legerősebb szélsebesség: 280 km/óra

A Saffir–Simpson-féle skála

1. erősségű: az épületek alig, inkább a fák, bokrok sérülnek (119–153 km/órás állandó szélsebesség; 1–1,5 méteres hullámok; 980 millibaros nyomás);
2. erősségű: tetőszerkezet, ablakok, ajtók rongálódhatnak meg, a növényi környezet és a lakókocsik is (154–177 km/órás s.; 1,6–2,5 méteres h.; 965–979 millibaros ny.);
3. erősségű: nagyobb fák kidőlhetnek, kisebb épületek károsodhatnak, a lakókocsik megsemmisülnek (178–209 km/órás s.; 2,6–3,9 méteres h.; 945–964 millibaros ny.);
4. erősségű: a belterületek víz alá kerülnek, a kisebb házak tetőszerkezete is megsemmisül (210–249 km/órás s.; 4–5,4 méteres h.; 920–944 millibaros ny.);
5. erősségű: A házai és ipari üzemek jelentős része elpusztul vagy károsodik, az árvíz mérhetetlen károkat okoz, az evakuáció elkerülhetetlen (250 km/órás sebességnél nagyobb; 5,5 méteres hullámoknál nagyobb; 920 millibaros nyomásnál kisebb).

6. Gilbert

A hurrikánokat a szélsebesség, a kioltott emberi életek, a keletkezett anyagi kár vagy a vízhozam mennyisége alapján is lehet rangsorolni. De akár a méretük alapján. Az 1988-as Gilbert a legnagyobb megfigyelt hurrikán volt az Atlanti-óceán térségében mintegy 926 méteres átmérőjével – ez nagyjából a Győr–Debrecen-távolság háromszorosa, ami azért nagyon durva. A vihar egyébként Afrika nyugati partjainál kezdődött, majd miután 5-ös fokozatúra erősödött, gyakorlatilag letarolta Jamaica szigetét, ahol a házak mintegy 80%-ában kárt okozott. Majd ezek után következett a Kajmán-szigetek, illetve Mexikó, mielőtt elérte volna Texast. Összesen mintegy 5,5 milliárdos anyagi kárt okozott, és több mint 300-an haltak meg – a legtöbben az árvíz miatt, de Mexikóban 28-an életüket vesztették, amikor egy kubai teherszállító hajó összeütközött egy garnélarákot szállítóval.

Gilbert

Dátum: 1988 szeptembere
Halottak száma: 320 körül
Okozott anyagi kár: 5,5 milliárd dollár
Legerősebb szélsebesség: 295 km/óra

5. Labor Day

A Labor Day a legerősebb vihar volt, amely az Egyesült Államokat a 20. században érte, a 320 km/órás szélsebességű ciklon Florida középső és északi részénél tombolt, és mintegy 400 embert ölt meg. A halottak több mint fele első világháborús veterán volt, akik Key Westtől Key Largóig egy autópályát építettek. Ezt a vihart egyébként egyszerűen úgy hívták, hogy munkásnapi (angolul labor day) hurrikán, mert csak 1953-ban kezdtek el neveket adni a trópusi ciklonoknak. A helyzetet egyébként súlyosbította az is, hogy ekkor még nem álltak a szakemberek rendelkezésére olyan időjárás-előrejelző és -követő technológiák, mint manapság.

Labor Day

Dátum: 1935 augusztusa–szeptembere
Halottak száma: 410 körül
Okozott anyagi kár: 5,5 millió dollár
Legerősebb szélsebesség: 320 km/óra

A hurrikánok nevei

A hurrikánoknak azért adnak jól felismerhető, megkülönböztethető neveket, hogy egyszerűsítsék a vészjelző szolgálat munkáját, valamint az emberek és a média figyelmét is jobban felkeltsék. Eleinte a katolikus szentek után, majd a 19. századtól ismert emberekről nevezték el őket. A II. világháború után jött a nagy női korszak, amikor is feleség, szerető, kislány, anyós után nevezték el a hurrikánokat. (Mondjuk anyós után elnevezni egy pusztító ciklont, nos, ez tényleg találó.) Manapság az elnevezés ábécésorrendben történik: az év első hurrikánjának a nevét A-val kezdik, 1987 óta pedig nemi egyenjogúság van hurrikánügyben, ugyanis a női és a férfi nevek egymás után váltakoznak.

4. Katrina

Katrinára talán mindig is emlékezni fognak a dzsessz fővárosában, New Orleansban, amelynek 80%-a került víz alá 2005 augusztusában a hurrikánnak köszönhetően. Közel 2 ezer ember vesztette életét, és további 400 ezer ember vált hontalanná – az okozott anyagi kár szinte vetekszik azzal, amit Harvey okozott. A történethez tartozik még, hogy a szövetségi kormány nem jól reagálta le a katasztrófahelyzetet, mert a szükséges intézkedések sokáig elmaradtak, így George W. Bush kormányát a mai napig felelősnek tartják a mentés és a helyreállítás szervezetlensége miatt.

Katrina

Dátum: 2005 augusztusa
Halottak száma: 1830 körül
Okozott anyagi kár: 108 milliárd dollár
Legerősebb szélsebesség: 280 km/óra

Galveston

A Galveston hurrikán 1900 szeptemberében egy kisvárosnyi ember életét oltotta ki, java részük Texasban élt – az elhunytak száma 6 és 12 ezer közé tehető. 21 millió dolláros kárt okozott, ez az összeg ma nagyjából 600 millió dollárnak felelne meg. Az egyik legnagyobb probléma a viharral az volt, hogy csakis Florida West nyugati partjait elérve vált hurrikánná, majd ott hirtelen balra fordult, és meg sem állt Galvestonig. Így mindössze négy napjuk volt a lakosoknak és a hatóságoknak felkészülni a 4-es erősségű, 6 méteres hullámokat előidéző ciklonra. A kikötővárosban ugyanakkor a későbbiekben megtették a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy mindez többé ne történhessen meg: felépítettek egy 5 kilométeres védőgátat (később 16 kilométeresre bővítették), és megnövelték a város magasságát átlagosan 5 méterrel.

Galveston

Dátum: 1900 szeptembere augusztusa
Halottak száma: 6–12 ezer
Okozott anyagi kár: 21 millió dollár
Legerősebb szélsebesség: 230 km/óra

Nem olyan magas, mint a Trónok harcában, de azért megteszi

2. Mitch

A Mitch hurrikán 1998 októbere és novembere között köszöntött be, mint az év 13. trópusi vihara. Ez a szám ebben az esetben tényleg sok szerencsétlenséget tartogatott, ugyanis 11 ezer ember vesztette életét. Mitch nem kapott akkora figyelmet a médiában, mint Sandy vagy Katrina, ugyanis főként Közép-Amerikát és Mexikót sújtotta. A természeti katasztrófa következtében több mint 5 milliárdos kárt keletkezett Hondurasban, ahol az infrastruktúra és a termény nagy része megsemmisült. Nicaragua is a komolyabban sújtott országok között volt, ahol mintegy 2 ezer ember földcsuszamlás közben vesztette életét.

Mitch

Dátum: 1988 októbere
Halottak száma: 11 ezer
Okozott anyagi kár: 6,2 milliárd dollár
Legerősebb szélsebesség: 285 km/óra

Ha hurrikán, akkor Közép-Amerika

A Coriolis-erő a sarkokon a legerősebb, az Egyenlítő közelében pedig gyakorlatilag megszűnik, így ebben a térségben nem fordulhat elő cikloniáris mozgás. Ezért a trópusi ciklonok a 10. és 20. szélességi fokok között a legjellemzőbbek, főként óceánközelben. Mivel a trópusi ciklonokat a Karib-tenger környékén hívják hurrikánnak (a Csendes-óceán térségében tájfunnak), ezért nem meglepő, hogy a listán szereplő hurrikánok nagyjából ugyanazon régiót, az Egyesült Államok déli és keleti partjait, a Mexikói-öbölt, valamint a Karib-térséget sújtották.

1. A Nagy Hurrikán (The Great Hurricane)

Az amerikaiak 1776-ban írták alá a függetlenségi nyilatkozatukat – amit a britek ekkor még nem ismertek el –, két év múlva pedig George Washington tábornok már rummal és ágyúsortűzzel ünnepelte július 4-ét. Azt még a legendás elnök sem sejthette, hogy 2 év múlva megérkezik az újkor egyik legnagyobb természeti katasztrófája a kontinensre, és annak még csak köze sem lesz a brit hadiflottához. A Nagy Hurrikán (The Great Hurricane) összesen 22 ezer ember életét oltotta ki 1780-ban, a halottak között brit és amerikai katonák is voltak jócskán, hiszen még javában zajlott az amerikai függetlenségi háború. A hurrikán sebességéről vagy csapadékhozamáról nem sokat tudunk, de azt igen, hogy a Kis-Antillákat – Barbados, Saint Lucia, Martinique – eléggé csúnyán elintézte. Egyes feljegyzések szerint a hurrikán teljesen lecsupaszította a fákat, amiből kiindulva akár 5-ös erősségű is lehetett a ciklon. Akárhogy is, a vihar a leghalálosabb hurrikánként vonult be a történelemkönyvekbe, és nagyon reméljük, hogy sem Irma, sem egy másik ciklon nem fogja a jövőben leszorítani a trónról.

The Great Hurricane

Dátum: 1780 októbere
Halottak száma: 22 ezer
Legerősebb szélsebesség: 320 km/óra (feltételezés)

Művészi elképzelés a viharról
Támogatott és ajánlott tartalmaink

Tegyél egy futóedzőt a fa alá!

Retrokvíz: felismered, hol készültek ezek a fotók a 80-as években?

Kék és zöld tó is van ebben a kráterben az Azori-szigeteken

További cikkeink a témában