A Loosdrecht egy sekély, egymással összefüggő tavak rendszere Hollandiában, Amszterdamtól délre, Utrecht tartományban. Persze nem is maga a tórendszer az igazán különleges, hanem annak kialakulása és a tavon futó ezernyi vékonyka lakósziget látványa.

A középkorban ez a terület egy hatalmas, felázott, tőzeges láp volt, vagyis mezőgazdasági művelésre tökéletesen alkalmatlan. Ugyan rendre megpróbálkoztak a láp lecsapolásával, de aztán a 17. századra minden mezőgazdasági hasznosítással kapcsolatos tervet elvetettek – rájöttek, hogy inkább kikaparják az értékes a tőzeget.

Merthogy a tőzeg növényi eredetű üledékes talajképző kőzet és talaj, a félig szárazföldi humuszképződés terméke, és mint olyan, kiváló tüzelőanyag. Loosdrechtben tehát elkezdték a kitermelését az 1630-as években, a víz felszíne alól kotorták ki az tőzeget, majd azt a környező partokon szárították.

Igen ám, de a kitermelés mögött árkok maradtak, melyeket a szárításra használt száraz területek segélyeztek. A folyamatos bányászat, valamint a szél és a víz eróziós hatása miatt a száraz részek egyre zsugorodtak, az árkok pedig egyre csak mélyültek, és végül a talajvíz át is vette az uralmat a területen, kialakítva a most látható egészen páratlan, keskeny szigetcsoportot.

Ma már Loosdrecht egy turistaparadicsom, melyet évente ezrek keresnek fel. Meg persze a tórendszer az igazán jómódúak találkozási pontja, elvégre errefelé számos exkluzív vitorlásklub és étterem sorakozik a partokon.

Na meg ezek a nyaralók is rendhagyók és nem valószínű, hogy túl olcsók.

Még több Rajkai:

(Forrás: Amusing Planet; fotó: Rajkai Péter)