Ellepik a repülők a világot, de az ezt ábrázoló térképen nagy üres lyukak is láthatók. Ennek pedig több oka is van.

Túl vagyunk a kereskedelmi légi közlekedés valaha volt legforgalmasabb napján: július 6-án 134 386 kereskedelmi járatot követett nyomon a FlightRadar, és persze a nyár további része is hasonlóan sűrűnek ígérkezik.

Az ominózus napról egy látványos kép is készült:

Sokan kérdezték aztán a céget, hogy miért vannak „nagy lyukak” a térképen, vagyis olyan területek, ahol alig vannak repülők. A blogjukon válaszolták meg a kérdést, mondván vannak nyilvánvalóbb okok, mint az orosz–ukrán háború. A térség polgári repülésének a Malaysia Airlines utasszállító járatának 2014-es lelövése sem tett jót, aztán az orosz invázió megindulása után, 2022 februárjának végén lezárták az ország repterét. A helyzetet itt frissíti a FlightRadar.

Üres légtér Ukrajna fölött

Vannak határesetek is, például Afganisztánban és Szíriában repülnek a helyi légitársaságok, de a nagy nemzetközi légitársaságok elkerülik.

Földrajzi okok

De vannak sokkal egyszerűbb, földrajzi okok is, amire a legszemléletesebb példa Tibet. Ezen a térképen a kék gombostűk a reptereket jelölik, míg a fehér és sárga vonalak a rendelkezésre álló légi utakat.

Bár technikailag a terület legmagasabb hegyei is könnyen átrepülhetők, a biztonság fontosabb szempont. A normál repülési magasság 10 600 és 12 000 méter között van, ahol kevésbé sűrű, és kevesebb oxigént tartalmaz a levegő.

Utazási magasságban csak körülbelül egypercnyi hasznos oxigén áll rendelkezésre, mielőtt a hipoxia elkezdene hatni az agyra.

Ezért a repülőgépeket oxigénmaszkokkal szerelik fel, illetve nyomáscsökkenés esetén leereszkednek egészen 3000 méterig. Tibetben viszont ezt nem tehetik meg, lévén a fennsík nagy része ennél magasabban fekszik.

Az itt üzemelő repülők speciális eljárásokat követnek, és extra felszerelést visznek magukkal – a többieknek viszont egyszerűbb kerülőt tenniük.

Félreeső területek

Az első térképen, ahol a Föld teljes felszíne látható, még Oroszország keleti részén látni egy jókora lyukat, részben geopolitikai, részben geográfiai okokból. A terület eleve nem igényel nagy légi forgalmat, lévén ritkán lakott, kevés nagyvárossal, ugyanakkor a forgalmat tovább gyérítik az Oroszországot sújtó, légi közlekedésre vonatkozó szankciók.

A légi teherszállítás jelentős része az alaszkai Anchorage-en keresztül utazik Ázsia és Észak-Amerika között, ahol a leggyorsabb útvonal Oroszország keleti részén halad át. Az ukrajnai invázió előtt élénk légi teherforgalom haladt át az orosz légtéren Anchorage és Peking, Sanghaj, Tokió és Szöul közt – a korlátozások óta ez a teljes forgalom a Csendes-óceán fölött repül át.

Biztonság és gazdaságosság

Nagyjából ez a két meghatározó tényező a légi közlekedés tervezésekor, vagyis két pont között a leggazdaságosabb biztonságos utat keresik a légitársaságok, ez pedig néhány térségben és útvonalon jókora kerülőt jelent.

(Forrás: FlightRadar, borítókép: Unsplash)

Ez is érdekelhet:

Kiderült, hogy sokkal nagyobb eséllyel sérülhetünk meg a repülőgépeken a globális felmelegedés miatt

1979 és 2020 között 55 százalékkal nőtt a turbulencia kialakulásának kockázata egy jellemzően forgalmas észak-atlanti útvonalon.

Lehet-e bármilyen haszna a magánrepülőknek?

Brutálisan szennyezőek a magánrepülők, de a betiltásukra nincs sok esély. Akkor hát milyen értelmes megoldások lehetségesek?

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Öt lenyűgöző természeti csoda a Bahamákról

12 nap, rengeteg leszállás: a világ első hosszú távú repülőjárata kalandosan jutott el Amszterdamból Jakartába

A kínai város, ahol sosem tudhatod, éppen melyik szinten vagy

További cikkeink a témában