Váratlan tudományos felfedezések születtek a Kövesdi romtemplom felújításánál.
Több egyedülálló tudományos felfedezés is született a Balaton-felvidéki Aszófőn lévő, XIII. századi Kövesdi templomrom helyreállítása során.
A templomrom 1260 körül épült, román kori, a település egyhajós templomának maradványa. Igényesen megmunkált épületdíszeivel kiemelt értéket képvisel a falusi templomok között. A több építészeti periódusban átépített főhomlokzatát egykor a vándorok védőszentjét, Szent Kristófot ábrázoló freskó díszítette. A heterogén falszövet mintegy 14 féle kőtípust rejt, a beépített változatos kőanyag jellegzetes eleme a romtemplomnak.
1552-ben, a török hadjárat idején a templommal együtt pusztult el Kövesd települése is.
A megújítás előkészítéseként a templomrom környezetében összesen mintegy 7500 négyzetméteren végeztek georadaros méréseket, többek közt felmérték az itt található, római kori épületegyüttest, amelyre a XIII. századi templom épült.
Tudományos felfedezések
A vizsgálatok során beazonosították egy nagy méretű, 120 × 65 méter kiterjedésű, római kori épületegyüttes alaprajzát, amelynek több részletére is fény derült. Az eredmények közül kiemelkedőek a déli részen lévő fürdőépület felszín alatti maradványai, ahol többek közt az északi irányból ide vezető római vízvezeték nyomait is sikerült azonosítani.
A tervezés részeként megvizsgált napjárás és a templom tájolásának összevetése is páratlan eredményt hozott.
A tavaszi és az őszi napéjegyenlőség idején a homlokzat körablakán késő délután átsütő nap fénye a főoltárra esik. Erre utalva az ablaknyílás betétjébe egy fénygyűrűt helyeztek, amely egy latin feliratot rejt: „Sol omnibus lucet” (A Nap mindenkire süt).
A gyűrű párjaként a főoltár homloklapján is megjelölték a napéjegyenlőségi fényfolt helyét. A két végpont a jeles napokon egyszerre csillan fel.
A felújítás egy évig tartott, és 50 millió forintba került.
A római császárkori építészet nyomai
A templomot egy korábbi, valószínűleg római kori cella trichora-ra (három apszissal rendelkező késő kori római épülettípus, amely jellegzetesen keresztény templomforma) építették, falai egyeznek a korábbi épület irányával. A mérések során beazonosították a középkori templom körítőfalát is, amely részben vágja a római épületet, részben felhasználja annak falait. Ez a háromkaréjos épület egy nagyméretű római kori épülethez kapcsolódik, részletei már a korábbiakban ismertek voltak, a mérés során azonban újabb, korábban ismeretlen részleteit fedezték fel déli irányban. A háromkaréjos épület központi teréhez egykor három oldalról egy-egy félköríves apszis csatlakozott. Ez az épülettípus eredetileg a római császárkori építészet (elsősorban fürdők) kedvelt térkialakítása volt, később az ókori keresztény templomok jellegzetes formája lett.
A Kövesdi volt a második helyreállított templomrom a Market Építő Zrt. ROM Vándor programjában, 2022 októberében a Zsámbéki-medencében található Töki romtemplom újult meg.
A programban 12 műemléket jelöltek ki felújításra, a tervek szerint évente egy-két romot újít fel a vállalat, ezek mindegyike eltérő beavatkozást, egyedi megoldást igényel. Már készítik elő a program következő két helyszínét, a Somogy vármegyei Ádándon lévő Hetyei templomromot, illetve a tolnai Regöly községben található Somolyi templomromot.
A Kövesdi templomrom felújítása
Fővállalkozó: Market Építő Zrt.
Programigazgató: Belecz Péter
Partnerek:
Tervezés: Kelemen Bálint, vezető tervező (KÖZTI)
Táj- és környezetrendezés: Havassy Gabriella (KÖZTI), Takács Edvárd (tájépítész)
Tartószerkezeti vezető tervező: Váczi Péter (KÖZTI)
Tudományos dokumentáció: Rácz Miklós
(Forrás, fotók: Market)
Ez is érdekelhet: