2004. november 13-án minden idők egyik legeredetibb és legzakkantabb mc-je befejezte földi ámokfutását. Hiphop, drogok és kungfu – a világ második legjobb gitárosának története.
A világ második legjobb gitárosa
Ha művészként elemezzük Ol’ Dirtyt, azt mondatjuk, hogy úgy rappelt, ahogy Jackson Pollock festett, a brooklyni utcákat úgy rajzolta meg, mintha a Canterbury mesék cracken újraértelmezett, XX. század végi verziója lenne. Nevét Wu Tang-beli harcostársa és unokatestvére, RZA szerint annak köszönhette, hogy stílusának nem volt előzménye – ismeretlen dimenziókból jött, és oda is távozott. Stílusát out of the box rímek és szóképek, a műfaji kereteket szétfeszítő előadásmód, és az alkalmanként éneklésbe átfutó szövegelés jellemezték.
Return to the 36 Chambers című albuma a mérvadó zenekritikusi fórumok szerint a hiphoptörténelem egyik legtökéletesebb, időtlen darabja, 44 percnyi bizonyíték arra, hogy ezt a műfajt az azt érő folyamatos merényletek ellenére igenis komolyan lehet venni. Ol’ Dirty mégsem jutott fel a csúcsra, olyan maradt, mint Sean Penn Woody Allen klasszikusában, de vele ellentétben Ol' nem egy másik gitáros mögött szorult a második helyre, hanem saját démonai okozták a vesztét.
A két lábon járó bűnözési hullám
Az ODB-mitológiából álljon itt néhány történet a látványosabbak közül: a Wu Tang Clan idén nyilvánossá vált 94 oldalas FBI-aktája szerint három ügyben nyomozott utána a szövetségi iroda, egyike egy rendőrökkel történt lövöldözés a kilencvenes évek elején, plusz két drogügylet. 1998-ban barátnője lakásában tartózkodott, amikor fegyveres betörők törtek rájuk, OBD két lövést kapott, egy lövedék a hátát, egy a karját súrolta (ez volt a második alkalom, hogy meglőtték). Néhány nappal később letartóztatták, mert egy cipőboltból fizetés nélkül akart elvinni egy ötvendolláros cipőt, holott 500 dollár volt a zsebében. Berlinben kidobták egy ötcsillagos szállodából, mert meztelenül tartózkodott lakosztálya erkélyén.
Letartóztatták, mert közterületen golyóálló mellényt viselt, Kaliforniában ő volt az első, akit ezen a jogcímen kellett őrizetbe venni, de kapcsolták le tiltott fegyverviselés, jogosítvány nélküli vezetés miatt, vagy mert nem jelent meg bírósági tárgyaláson – utóbbi rendszeresen megtörtént. Annyi bizonyos, hogy akcióival sok újságírót, rendőrt, ügyvédet és ügyészt látott el munkával. Egy alkalommal crack-kokain birtoklásáért kapcsolták le, közben a rendőröket akarta rávenni, hogy tüntessék el az ampullákat. 1996-ban egy utcai autóbalesetben kimentett egy roncsok alá szorult négyéves kislányt, közben ő maga is sérüléseket szenvedett.
A Wu-univerzum
A halál 36 kamrája kungfu-filmekben egy edzőpályát jelöl Shaolinban, de a kifejezés valódi értelme a taozimusban gyökerezik. A keleti filozófia szerint ugyanis 36 olyan pont található a testen, amelyet ha erős ütés vagy nyomás ér, az eredmény azonnali halál. A gyerekként a Shaw Brothers-Chang Cheh fémjelezte kungfu-filmekért rajongó gyerekek együttesük nevét is egy hongkongi martial art-filmből vették, sőt, a teljes Wu Tang-univerzum a kungfu-koncepcióra épít, általuk fejlesztett szlenggel, autentikus New York-i gettófolklórral és képregényekkel felspriccelve. Shaolin, gyilkos méhek, szerzetesek, szamurájok, mindez a nyolcvanas évek végi Staten Islanden és Brooklynban. Meglehetősen eredeti mash up húszas éveik elején járó, utcán kiokosodott fekete fiatalemberektől.
Pirosban a gyerekekért
Az 1998-es Grammy-díjátadón miután Puff Daddyé lett az év hiphoplemeze, nem a Wu Tangé, ODB skarlátvörös öltönyben felment a színpadra, félbeszakította Shawn Colvin beszédét, és elmondta, hogy direkt erre az eseményre vett egy nagyon drága ruhát, és arra számított, hogy a Wu Tang nyer, mert a Wu Tang a gyerekekért van.
2000-ben egy hónap után megszökött a rehabilitációs programjáról, és szökevényként bujkált, de azért egy narancsszínű kapucnis pulcsiban elment a Wu Tang The W című album megjelenésére rittyentett bulira, ahol természetesen rendőrök várták. Ekkor még sikerült lelépnie, de pár nap múlva egy philadelphiai McDonald’s parkolójában autogramot osztogatva akkora tömeget csődített össze, hogy a gyorsétterem menedzsere kihívta a rendőrséget.
Két lábon járó időzített bomba volt és egyszemélyes bűnözési/szabálysértési hullám: az előző években a tárgyalások elmulasztásával, ügyészek sértegetésével (spermadonornak nevezett egy ügyésznőt), a szökésével és még tucatnyi egyéb üggyel egész takaros életrajzot épített magának. Manhattanben állt bíróság elé, de a hatalom türelme elfogyott, és ezúttal nem úszta meg egy drogelvonó kúrával: két év letöltendőt kapott, ami még így is nagyon együtt érző ítélet közel hétévnyi, több államot érintő törvényen kívüli ámokfutásért. Ha letölti, mindent elfelejtenek neki.
Nigga please!
1999-es szólóabumát, a Nigga Please dalait akkor rögzítették, amikor éppen nem rehabokon vagy fogdákban ült. Drogrehabilitációja alatt valószínűleg a gyógyszerek hatására közel 120 kilósra hízott. Egy halom apasági pert akasztottak a nyakába az évek során, tartóztatták le tartásdíj fizetésének elmaradása miatt. (Gyerekeinek száma szerény becslések szerint 13-ra tehető.) A Conditioner című dal verzéjét a legendák szerint telefonon keresztül rögzítették egy beszélő alatt, amikor ODB rács mögött ült.
2003 májusában, két és fél éves elzárás után, szabadulása napján egy bazinagy fehér limóval vitték a Roc-a-Fella Records épületébe, ahol leszerződött az egyik legnagyobb hiphop és r'n'b istállóval. ODB egész életében így liftezett a szélsőségek között: rapsztár volt, de kameráktól kísérve a gyerekei társaságában vett fel szociális segélyt. Az egyik pillanatban autogramot osztogat, aztán letartóztatják. Kijön a börtönből és sajtótájékoztató keretében leszerződik az egyik legmenőbb lemezkiadóval. Miközben Got your money című ’99-es dala a slágerlisták élmezőnyét ostromolta, és Amerika egyetemista ifjúsága az év himnuszaként bömböltette koleszbulikon, Dirty menekült, vagy el volt zárva valahol. Menny és pokol, milliméterekre és tizedmásodpercekre egymástól.
Az önpusztító gettótrubadúr
ODB egész életében igyekezett megfelelni egy Mocskos Fattyú nevet viselő személy iránti alacsony elvárásoknak, és lankadatlan kitartással dolgozott azon, hogy az őrületbe és kétségbeesésbe taszítsa környezetét. Nem kétséges, hogy kollégaként, barátként és munkatársként is idegtépően nehéz lehetett egy röppályán mozogni vele, valamint belátni, hogy képtelenség megváltoztatni, megmenteni saját hülyeségeitől. Bár folyamatosan voltak rendőrségi és bírósági ügyei, az eseteket nézve kiderül, hogy a társadalom helyett ODB leginkább önmagára volt veszélyes.
Igazán értékes dolog a keze alól 1995-ös szólóalbumával került ki utolsó alkalommal, a későbbi WTC-albumokon a jelenléte virtuális – elhagyta a klánt –, második szólólemezei pedig – amelyek csak részben vagy nem RZA égisze alatt készültek – egy hosszú, egyre gyorsuló tempóban lefelé gyűrűző spirál kezdetét jelentették. Az életmű értékelhető darabja tehát egy Wu Tang és egy szólólemez – tudjuk, szigorúak vagyunk –, de abban az iparban, ahol a piaci szereplők 99,9%-ának egész karrierjük alatt egyetlen egy eredeti megmozdulásuk sincs, ennél sokkal kevesebb is elég a halhatatlansághoz.
Visszatérés a 36 kamrába
November fontos hónap a Wu Tang életében, 1993-ban ugyanis éppen november 9-én jelentették meg debütáló albumukat Enter the Wu Tang (The 36 Chambers) címmel, szóval ez a WTC-szülinap. ODB feltételes szabadlábra helyezése ebben a hónapban ért véget 2004-ben, nem kellett többé otthon lennie este kilencre, nem látogatta meg otthonában a felügyelőtisztje, ihatott alkoholt, és már drogteszteket sem hajtottak végre rajta. Új albumon dolgozott, és a két korábbi lemezzel ellentétben – amelyek összességében véve közepesre sikerültek – ismét a Wu Tang producergéniuszával és egyben unokatestvérével, RZA-val kooperált együtt a WTC 36 Records nevű stúdióban.
Úgy halt meg, ahogyan az egy legendához illik: lemezfelvétel közben, halálának oka viszont meglehetősen prózai volt, bár cseppet sem meglepő: az orvos által felírt gyógyszert nagy adag kokainnal együtt fogyasztotta, a szíve pedig felmondta a szolgálatot. Számmisztikusok kedvéért eláruljuk, hogy éppen 36 éves volt, és két nap múlva ünnepelte volna születésnapját.
Tovább a:
Legfrissebb Player-cikkekhez
A rovat többi cikkéhez
A szerző e heti kedvencéhez: Paul Newman, a szexmániás autóversenyző – Cool arcok II.