Martin Scorsese mindenkit csókoltat. Nem ment el az esze, tudta, miért forgat filmet 3D-ben. Mert most az egyszer értelme is van.

Mondhatnánk, hogy a Hugo képregényfilm, de akkor kicsit mellélőnénk. A mozi alapjául szolgáló könyv (Brian Selznick – A leleményes Hugo Cabret) ugyanis többnyire képekből áll, néhány oldalnyi szöveggel megspékelve, így nem is képregény, nem is regény, maradjunk annyiban, hogy nem más, mint egy szép történet, egyedi módon elmesélve. Mondhatnánk, hogy a Hugo mesefilm, de akkor sem találnánk célba. Nem is mese, nem is dráma, maradjunk annyiban, hogy egy szép történet, egyedi módon elmesélve. Ebből következik, hogy Scorsese tökéletes munkát végzett. Dráma ez mesei elemekkel, vagy ha jobban tetszik, mese drámai elemekkel, amelyet gyerekeknek jó szívvel nem ajánlhatunk az itt-ott lelassuló cselekmény és a számára érthetetlen ősfilmes utalások miatt, de van annyira bájos, és nem utolsósorban látványos, hogy még egy gyerkőc is kitágult pupillákkal élvezze bizonyos pontjain.

A Hugo egy párizsi kisfiú története, aki igazi zseniként nemhogy megjavítani képes bármit, hanem jobbá is teszi az elromlott kacatokat. Amikor a srác elveszíti édesapját (Jude Law), egyedül marad egy pályaudvaron, az épület összes órájának lelkiismeretes karbantartójává válik, és hogy eggyé is váljon a produkcióval, beköltözik a hatalmas fogaskerekek közé, a legteljesebb titokban. A vonatok között garázdálkodó felügyelő (Sasha Baron Cohen) sajátos nyereményjátékot hirdet: gyakorlatilag bármilyen a pályaudvaron elkallódott gyereket elutaztat a közeli, nem túl festői árvaházba, aki nem tud legalább egy szülőt felmutatni.Amikor a szerelőmániás Hugo jó szokása szerint eltulajdonít a helyi kacatárustól néhány aprócska fogaskereket, a mogorva bolttulajdonos, George (Ben Kingsley) megelégeli az enyves kezű fiú tevékenységét, és elveszi mindenét, amije csak van, köztük a féltve őrzött jegyzetfüzetét. És itt indul el az igazi kaland. Hugonak ugyanis fogalma sincs, hogy kivel szórakozik, és a mellékállásban filmőrült fiú hamarosan rájön, hogy akad a környezetében egy ember, akinek több köze van a mozi-készítéshez, mint Spielbergnek és Kovinak együttvéve.

A világ szerint

  • IMDB: 8.0
  • Rotten Tomatoes: 93%
  • Metacritic: 83/100
  • Empire: 5/5
  • Rolling Stone: 3.5/4

Scorsese olyan emléket állít a legnagyobb némafilmeknek, amire az utóbbi időkben csak a The Artist volt képes. A leleményes Hugo talán egyik legnagyobb problémája, hogy közel egyszerre jött ki A némafilmessel. Súlyos párhuzamok figyelhetőek meg a két film témája között, igaz, mindkettő teljesen más megközelítésben mondja fel a leckét a filmezés hőskoráról. Míg Hazanavicius Oscar-díjas rendezése sokkal autentikusabb módszerekkel dolgozik, Scorsese változata inkább mesébe illő, sőt, sokszor mesei is. De kit érdekel, amikor olyan veszettül szórakoztató és megható tud lenni? Kit érdekel, hogy a történet bizonyos pontokon teljesen leül, ha a stáblista után meglett férfiemberek a könnyeikkel küszködve hagyják el a mozitermet? Kit érdekel, hogy mindenkinek a könyökén jön ki a 3D, ha ezúttal funkciója is van? Mennyivel jobb térhatásban megnézni, hogyan készültek az első mozifilmek?

A leleményes Hugo (Hugo)

  • Hossz126 perc
  • Rendező Martin Scorsese
  • Főszereplők Asa Butterfield, Chloë Grace Moretz, Ben Kingsley
  • Kinek? Felnőtt gyerekeknek / Aki imádja a némafilmeket / Aki szereti a megható történeteket

A 3D-nek igazi mélységei vannak, nem gagyi konverzióról beszélünk, jelenetek épülnek rá, kihasználják annak minden lehetőségét. Nem pénzlehúzásról van szó, ami dicséretes, és meg is sértődtünk volna Scorsesére, ha elment volna az esze, és beszáll a „konvertáljunk villámgyorsan filmeket a drágább belépőért” játékba. Szerencsére szó sincs erről. A rendező tudja a dolgát, ráadásul olyan atmoszférát teremt, ami kicsit sem klausztrofób, pedig csak nagyritkán jutunk ki a pályaudvaron kívülre. De minek is mennénk ki, ha jó csajok üzemeltetnek bent virágboltot, ha szerelmek szövődnek bájos emberek között, ha a kis kávézóban Django Reinhardt játszik, és amíg odabent is van mit megjavítani? És itt nem feltétlenül elromlott tárgyakról, hanem emberi szívekről és megromlott életekről beszélünk. A Hugo felemelő film, csodálatos látványvilággal, ami nem véletlenül vitt el 5 technikai Oscart, és ha egy évvel később jön ki, nagy valószínűséggel a legjobb filmért járó szobrocskát is lazán zsákolja be. És jobb lesz odafigyelni a 15 éves Asa Butterfieldre. Egyre gyanúsabb, hogy ebből a gyerekből A csíkos pizsamás fiú és a Hugo után nagy színész lesz.

És ezt olvastad már?
Peter Parkernek már se híre, se hamva az Irány a Pókverzum folytatásának első trailerében