Annyira nehezen jött össze a Bad Boys folytatása, hogy már igazából le is kellett volna tenni róla. De mint nagyjából minden, amit folytatni lehet (és az is, amit nem lehet), folytatódott, amikor eljött az ideje, amikor Martin Lawrence és Will Smith nem húzták tovább a szájukat és az időt, és végre megint elkezdődhetett egy rosszarcú főgenya sok robbanással tarkított félreállítása. Nagyjából ez történik most is. Nagyjából.

Eltelt a Bad Boys 2 óta csaknem 20 év. A második rész ráadásul különösebben nem is volt túl erős, persze azért hozott pár elég jó pillanatot, de összességében az ember még mindig inkább az elsőre emlékszik vissza párás tekintettel. A rossz hír az, hogy a harmadik rész inkább a másodikhoz áll közelebb, a sztorija talán jobb, a kivitelezése viszont rosszabb. Olyan, mintha lett volna végre egy elég jó ötletük arra, miért jöjjön össze ez a két díszfaszi, de nem lett volna elég pénz arra, hogy a fél világ lassítva robbanjon fel. Vagy csak nem akartak annyit rákölteni, hátha az emberek már azt sem tudják, hogy hány éves volt Cula. Vagy mennyinek nézett ki.

Michael Bay gyakorlatilag már 2008-ban meg akarta csinálni a harmadik részt, de túl sokba került volna, így nem lett belőle semmi. Azután majdhogynem évente előkerült a projekt, Joe Carnahan rendezte volna, de végül annyira nem akart összejönni a film, hogy maga Martin Lawrence jelentette be 2017-ben, hogy kukázták a projektet. Aztán valahogyan előkaparták a belga rendezőpárost, Adil El Arbit és Bilall Fallah-t, akik hát valljuk be, nem különösebben értenek a mindent lassítva felrobbantáshoz. Viszont olcsók. Mint ahogy ez a film is.

90 millió dollárból készült, ami közepesen izmos, de nagyjából 40 milliót simán letagadhatna. Nincs egyetlen olyan akciójelenet sem, amitől az ember elégedetten csettintene, néha ráadásul baromi erőltetetten próbálják meg másolni Bayt, aki egyébként meglepetés, de nem szakadt el teljesen a filmtől. Míg Michael Bayt lehet utálni túlzásai miatt, a Bad Boysban pont ezek a túlzások működtek, a kivitelezésükhöz viszont marha sok pénz kell, de nyilván ekkora büdzséből nem lehet csodát művelni, és bár néha megpróbálkoznak vele, egyszer sem működik igazán.

A két öreg viszont menti a menthetőt, és tényleg meg is tesznek mindent, hogy mégse legyen csalódás a Bad Boys – Mindörökké rosszfiúk. Ők még mindig működnek, és hála istennek nem is tesznek úgy, mintha nem telt volna el a második rész óta 17 év. Nehéz is lett volna, hiszen ahogy páran egyébként nagyon viccesen megjegyezték a trailerek kikerülése után: Martin Lawrence-en rajta maradt a Gagyi mami-jelmez, magyarul felszedett jópár kilót, így már közel sem lehet elsütni, hogy ő a vicces, cingár, alacsonyabb családos csóka.

A Mindörökké rosszfiúk igazából pont ebből csinál poént, Burnett (Lawrence) visszavonulni szeretne, miután nagyapa lesz, belátja, hogy megöregedett, és nem megy neki már a robbanások elől rohangálás, miközben Lowrey (Smith) még mindig nem hajlandó belátni, hogy már nem fiatal, festi az őszülő szakálát, komoly kapcsolatra pedig még csak gondolni sem szeretne. Megszökik azonban a börtönből egy igazi szupergonosz nő, aki a fiát ráuszítja a fél világra, köztük Lowrey-ra is, akinek valamiért nagyon szenvednie kellene. A fia pedig egy igazi szuperkatona, ráadásul még motorja is van, meglehetősen legyőzhetetlennek tűnik, de ezt a két faszit legyőzni nehezebb, mint megnyerni a lottó ötöst.

Burnett és Lowrey szerencsére még mindig szerethetően ugratják egymást (a repülős jelenet például parádés), ilyenkor a film abszolút a szebb időket idézi, de amint meg kellene lódulnia, kiderül, hogy Adil El Arbi és Bilall Fallah egyszerűen béna akciórendezők. Míg Bay szeret elidőzni a teljesen valószínűtlen akciójelenetek közben mindenféle lassítással és gyönyörű beállítással, itt minden rohan, remeg, ráadásul a CGI néhol kifejezetten nevetséges. Van, ahol Lawrence úgy „leesik” a zöld háttérről, hogy még egy fekete keret is körbeveszi, mivel nincs jól fényelve. Ekkora hanyagságot egy ilyen produkció már nem engedhetne meg magának, de mindegy, majd kijavítják utólag, mint a Macskákat. Vagy nem.

De attól függetlenül, hogy maguk az akciók teljesen felejthetőek, a Bad Boys – Mindörökké rosszfiúk nem egy rossz folytatás, itt-ott bénázik ugyan, de működik, viszont távol áll attól, hogy klasszikussá váljon. Ahhoz bizony – és tényleg leírni is fáj – vissza kellett volna térnie Michael Baynek, és szólni kellett volna a forgatókönyvíróknak, hogy a film lezárását olyan vastagon satírozzák ki a szkriptből, hogy nyoma se maradjon. Mert az aztán igazán fáj.

De mindegy, valahogy negyedszer is harcba kell küldeni ezeket a jóembereket, ha csörög a kassza, abban viszont már nem vagyok biztos, hogy a belengetett negyedik részre ilyen formában sokan lesznek kíváncsiak.