Hol úszkált a Nevermind csecsemője, ki fotózta a híres Muse-borítót és mi volt a Beatles-tagok mögött, amikor átmentek a zebrán? Megtudjuk a bővített borítókról.

Sok jót és még több rosszat hozhat még ránk a mesterséges intelligencia, mindenesetre a kreativitás határait biztosan ki lehet terjeszteni vele. Már terjesztik is: a különböző képalkotó szoftverekkel nemrég a QR-kódokat turbózták fel szinte műalkotás szintűre, most pedig az ismert lemezborítók kiterjesztése az új mánia.

Mi most nem akarunk filózni a világ változásairól, meg a kifürkészhetetlen jövő mibenlétéről, egyszerűen csak mutatunk egy nagy adag borítót, köztük jobban és rosszabbul sikerültebbekkel.

Annyit azért mégis megjegyeznénk halkan, hogy ebben a folyamatban a kreatív elme az emberé volt, az MI pedig csak egy eszköz, amivel a grafikusok megvalósították az ötleteiket.

Persze a kreativitás eltunyulhat, ha túlságosan is az MI-re hagyatkoznak a művészek, no meg szerzői jogi probléma is akad dögivel, kezdve azzal, hogy honnan töltik fel a képalkotó szoftverek akár milliárdos mennyiségű kép-adatbázisait. Egy ilyen újratervezett borítónál a szellemi tulajdon minimum négy felé oszlik:

  1. az eredeti borító készítőjére
  2. a kiterjesztéshez használt kép készítőjére (akiből több is lehet, ha több képet használt a program a kiterjesztéskor)
  3. az MI működését leporgramozó(k)ra
  4. és a kiterjesztéshez promptot adó művészre.

Másfelől mi most pont megtehetjük, hogy csak hátradőlünk, és élvezzük az újratervezett Master of Puppets látványát.

(Forrás: Forward, fotó: @dobrokotov, @LinusEkenstam)

Ez is érdekelhet:

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Harmincegy éve nő vezeti Budapest legnépszerűbb, sokat látott sztriptízbárját – A nagy Marilyn-sztori a Playeren

A magyar katonai akciósorozat nagy előzetesében nagyon megy a durrogtatás

Történelmi számsort húztak ki az ötös lottónál

További cikkeink a témában