A pénteki kínálatból ezúttal egy kiváló magyar krimit, egy megdöbbentő börtönfilmet és egy felkavaró háborús mozit ajánlunk.
Szürkület
Duna Televízió, 22.35
Fehér György már több mint egy évtizeddel azelőtt megfilmesítette Friedrich Dürrenmatt Az ígéret című kisregényét, mielőtt Sean Penn 2001-ben elkészítette volna a maga – amúgy szintén kiváló - adaptációját Az ígéret megszállottja címmel. A 2002-ben elhunyt magyar rendező egész pályafutása során szinte kizárólag tévéfilmeket forgatott, ám életének utolsó évtizedében két nagyjátékfilm megrendezésére is lehetősége nyílt, melyek közül mindkettő komoly nemzetközi elismerésben részesült: a második és egyben utolsó, Szenvedély című alkotását például az 1998-as Cannes-i Filmfesztivál Un Certain Regard szekciójában vetítették le. 1990-ben mutatták be a Szürkületet, amelyben két nyomozó (Derzsi János és Haumann Péter) különféle módokon igyekszik megoldani a városukban történt brutális gyilkossági ügyeket, ám hiába vet véget önkezével az életének házaló gyanúsítottjuk – aki tagadta az ellene felhozott vádakat -, az egyikük megszállottan mégis tovább keresi a tettest. Fehér György fekete-fehér, hipnotikus erejű és meditatív lassúságú alkotása nem csak egy letaglózó bűnügyi-lélektani filmdráma, hanem Tarr Béla vizuális stílusának egyik legfontosabb előképe is, összességében pedig a magyar filmművészet igazi gyöngyszeme, ínyenceknek kötelező.
A kísérlet
HBO, 22.40
Oliver Hirschbiegel 2001-es A kísérlet című filmje egy igazán ütős és sokkoló pszichológiai thriller volt, nem meglepő tehát, hogy az amerikaiak is lecsaptak rá. 2010-ben mutatták be Paul Scheuring azonos című remake-jét Adrian Brody-val és Forest Whitakerrel a főszerepben, amely szintén a hírhedt 1971-es stanfordi börtönkísérlet döbbenetes eseményeit mutatja be. Az eredetileg kéthetesre tervezett kísérlet 26 önként jelentkezőjét két csoportra osztották: rabokra és börtönőrökre, ám a kutatócsoportnak idővel azzal kellett szembesülnie, hogy a szigorú szabályok ellenére az alanyok egyre jobban beleélték magukat szerepükbe, ebből adódóan pedig hamarosan elszabadult a pokol a rácsok között. Habár a német változat is kiválóra sikerült, az igaz történet tengerentúli adaptációja is megérdemli a figyelmet, nem csak a két Oscar-díjas színész erőteljes alakítása, hanem a film kegyetlen morális tanulsága miatt is, amely azzal szembesíti nézőjét, hogy bizony mindenkiben ott lapul az erőszak, ami bizonyos körülmények között bármikor előtörhet még a legártatlanabbnak tűnő emberből is.
Gyilkos mezők
TCM, 3.40
Roland Joffé három Oscar-díjjal jutalmazott 1984-es Gyilkos mezők című alkotása az évtized egyik legemlékezetesebb és legfelkavaróbb háborús filmje, amely a kambodzsai polgárháború poklát ábrázolja. Miután a vörös khmerek átvették az országban a hatalmat, borzalmas népirtásba kezdtek: a hetvenes évek folyamán egyes becslések szerint kétmillió ártatlan civilt – köztük ellenzékieket és értelmiségeket - öltek meg, de az áldozatok száma még ennél is több lehet. A megrázó mozi két férfi igaz történetét dolgozza fel: Sam Waterston kelti életre Sydney Schanberget, a New York Times újságíróját, Haing S. Ngor pedig a tolmácsként neki segítő Dith Prant, akinek társával ellentétben nem sikerül időben elhagynia az országot, ám hiába börtönzik be, emberfeletti akaraterőről tanúbizonyságot téve megszökik a koncentrációs táborból. Mindenkinek bátran ajánljuk ezt a keveset emlegetett, ám annál katartikusabb filmet, amely nem csak a háborúval együtt járó iszonyatos és értelmetlen öldöklést, illetve az emberi méltóságot földbe taposó arctalan erőszakot mutatja be kompromisszumok nélkül, hanem egyúttal a túlélés, a küzdelem, a szabadság és a barátság eszméjét is hirdeti.
Itt állíthatod be, hogy a Player az elsők között legyen a Google keresőben
