Ennyi idősen főszerepet vállalni, és tündökölni egy filmben csak az igazi legendáknak sikerül. Sophia Lorennek simán megy az Előttem az életben.
2014-ben úgy tűnt, hogy Sophia Loren végleg befejezte színészi pályafutását egy kisfilmben, az Emberi hangban, amit fia, Edoardo Ponti rendezett, de szeme fényének sikerült a nagy mutatvány újra, hat évvel később kirángatta anyukáját a nyugdíjas létből, hogy megint főszerepet játsszon egy egész estés Netflix-filmben. 86 évesen. És nem is akármilyen filmben. Nem is akárhogy.
Romain Gary Előttem az élet című regényének új feldolgozásához állt kamerák elé, amit 1977-ben már filmre vittek, nem is sikertelenül, az akkori változat elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscart is. Akkor minek kell megint elmesélni ezt a sztorit? Mert miért ne? A mondanivalója aktuális, Sophia Lorent pedig mindig szívesen nézi az ember.
Nyilván legyintene az ember, mert gondolná, hogy az egész arra lesz kihegyezve, hogy a legendás színésznő megint kamerák elé állt, akármilyen is lesz a végeredmény, megnézi az ember, aztán csókolom, máris lehet mondani, hogy sikeres volt a film, Sophia pedig mehet végleg nyugdíjba, de szerencsére nem erről van szó. Bár az Előttem az élet néha erősen átlép a giccshatáron, nagyon is szerethető film, és főleg a színészi játékok miatt az.
Az a helyzet, hogy a színésznő még ennyi idősen sem csak szimplán jelen van a kamerák előtt, hanem nagyon is erős színészi játékra képes, de igazából a Momót alakító Ibrahima Gueye játéka viszi el a show-t, illetve pontosabban kettejük egysége, a problémás fiú és a problémás nevelőanya egymáshoz csiszolódása ennél nehezen lehetne jobban eljátszva, rendezni viszont talán azért jobban is meg lehetett volna, de ne legyünk telhetetlenek.
A sztori központjában egy Auschwitz-túlélő egykori prostituált, Madame Rosa áll, aki prostituáltak gyerekeit neveli. Nem könnyű vele, elég karakán nő, de azért vajból van a szíve, viszont amikor rásózzák a problémásnál is problémásabb Momót, felrobban a bomba, a fiú ugyanis egy pillanat alatt csapja ki bárki fejében a biztosítékot, drogdílerként dolgozik, agresszív, senkit sem kímél, nem reagál a kedvességre. Legalábbis látszólag. De amikor kiderül egy és más Madame Rosáról, kíváncsi lesz, és elkezd leolvadni a jég.
Semmi igazán meglepőre nem érdemes számítani az Előttem az élettől, előre látod szinte minden fordulatát, mégis működik. Egyszerűen jó nézni, hogy milyen régimódi, mennyire nem veszi félvállról a karaktereit, kicsit olyan is, mintha nagyjából 20 évvel ezelőtt egy fiókban maradt volna, és most vették volna elő.
Ibrahima Gueye minden tekintetéből olyan szintű agresszió és düh árad, hogy bármikor megijedsz tőle, de ugyanez a fiú egyetlen tekintettel képes iszonyú csalódottságot, földöntúli boldogságot és félelmet is megjeleníteni, és nem egy tapasztalt színészről beszélünk, ennek a srácnak eddig ugyanis csak egyetlen melója volt egy 2019-es kisfilmben szerepelt, és elég nagy csoda lenne, ha ezek után nem csapna le rá a filmipar.
Sophia Loren kisujjból kirázza Madame Rosa karakterét, pedig nem egyszerű a szerep, viszont jó látni, hogy 86 évesen sem okoz neki gondot egy ilyen feladat, bár állítólag ez abszolút a fiának köszönhető, aki tökéletesen tudja, hogyan kell bánni az anyukával a forgatáson, hogy a maximumot hozza ki magából, ezért is vállalta el a szerepet.
Az Előttem az élet nem egy maradandó, de nagyszerű film, szívvel és lélekkel rakták össze, és ezt nem lehet nem szeretni benne. A sztoriját ezerszer láttad már máshol, viszont a színészei rettentően jók, még az apróbb szerepekben játszók is, ettől érződik abszolút élőnek, Sophia Loren pályafutása pedig tökéletes véget érhet egy ilyen mozival. De hát ki tudja, talán a fia még rá tudja beszélni egy újabb munkára.