Ma a svéd bútorgyár jelenti az alapot egy lakás berendezésénél, de nem volt ez mindig így. Az IKEA szinte a rendszerváltás pillanatában megjelent nálunk, az első magyarországi áruházát 1990. március 21-én Budapesten, az Örs vezér terén nyitotta.

De ahogy volt internet előtti időszak, úgy volt IKEA előtti is.

Összeszedtünk a Fortepanról jó néhány csodálatos lakásbelsőt az 1960-as évektől 1990-ig, hogy bemutassuk, mikben éltünk mi, a szüleink, és a nagyszüleink. Miben ülve néztük a Tavasz 12 pillanatát, a Derricket, a Mazsola és Tádét, milyen polcra raktuk le az ablak Zsiráfot, milyen asztalnál ülve ettük a krumplistésztát, a barátfülét, milyen fotelben ülve szidta apa a kommunistákat meg a ruszkikat, és így tovább.

Mindezek mellé odateszünk néhány korabeli újságcikket, amely a hazai, IKEA-előtti bútoriparról szól, annak jó és rossz pillanatairól. Hogy jobban néztek-e ki a lakásaink a rendszerváltás előtt, avagy sem, azt mindenki döntse el maga. Jó időutazást!

"Baj van a magyar bútorszakmával. Lemaradtunk. Az ötvenes évek végén érdemleges sikereket értünk el a bútoripar korszerűsítésében. Európában az elsők között valósítottuk meg a poliészteres fényezést, elsők között használtuk fel a bútorgyártáshoz a forgácslapot. A hatvanas évek elején a m agyar bútoripar m ár a szocialista országok bútoriparának élvonalába tartozott.

De a további fejlődés elmaradt, a bútoripar fejlesztése megállt. Új gépek csak mutatóba érkeztek, a gyáron belüli szervezés, a gyártástechnológia és a technikai színvonal évek óta alig változik. A bútoriparban a kézzel végzett munka aránya ma 40 százalékkal magasabb az országos ipari átlagnál. Gyáraink zömmel kicsinyek, korszerűtlenek."

1969, Népszabadság

A Székesfehérvári Bútoripari Vállalat megjelenik az üzletekben a műanyag fóliával borított bútoraival. Ez. a fautánzatú műanyag fólia a furnért helyettesíti, annál tartósabb, könnyebben kezelhető, lemosható. A Kanizsa Bútorgyár sorozatban gyártja az őszi Otthon 1972, kiállításon nagy sikerrel bemutatott korszerű lakószobáit. A Budapesti Bútoripari Vállalat az 1970. évi BNV-n bemutatott és általános tetszést aratott Bubiv-szisztém bútoraival jelenik meg a piacon. Ez a lakószoba tipizált, egységes méretű, de többféle színű és mintázatú elemekből áll, az elemeket tetszés szerint otthon lehet majd összerakni.

Népszabadság, 1963

Az elmúlt évben a Mozaik elemes bútor jelentett újat, mert egy új gyártmánycsalád méretrendszerét alapozta meg. A Dominó elemes bútor után kiforrottabb formai, esztétikai és funkcióbeli tulajdonságaival összhangot teremtett és kifejezetten előnyös azoknak, akik lakásukat kedvükre, különféle variációk szerint akarják berendezni. Mindenképpen sikernek számítanak a különféle díjak és a Kiváló Áruk Fórumán kapott megkülönböztető jelzések.

1978, Népszava

És végül itt egy fotó e sorok szerzőjéről. A csodálatos, minden bizonnyal kamu Hummel melegítő mellett a fókusznak a háttérben lévő, hazai gyártású bútorra (továbbá a függönyre, tapétára, egyéb berendezési tárgyakra) kellene esnie.

Mivel is zárhatnánk le, mint a korszakra jellemző szellemiség egy emblematikus példájával. Mondunk is valamit, meg nem is, kritizálunk is kicsit, de inkább nem, hiszen hibák, döccenők lehetnek, de a szocializmus épül, Kádár elvtárs a legnagyszerűbb vezető, a Szovjetunió pedig hazánk örök barátja.

Ahány gyár, annyi probléma, mely megoldásra, de addig is legalább feleletre vár. A gyárak mint passzívát hozzák terheiket, gondjaikat magukkal, az összevont új vállalatba is. Bizony nem lesz könnyű ezekkel is megbirkózni. Az viszont mindenképpen a minisztériumot és az ott dolgozó elvtársakat dicséri, hogy létbizonytalanság, vagy bármilyen más bizonytalanság az üzemekben nem tapasztalható, még az adminisztrációs dolgozók körében sem. Az emberek kiegyensúlyozott hangulatát viszont az aktívák közé lehet sorolni.

(Fotók: Fortepan.hu)