Erdély az a hely, amit mindenkinek látnia kell, ahova minden embernek legalább egyszer el kell látogatnia. Megcsodálni a lenyűgöző tájakat, megismerni a kedves helyieket, és megkóstolni fenséges ételeiket.
Aki egyszer megjárja ezt a varázslatos földet, életre szóló élményekkel telve tér haza, és egészen biztosan örökre emlékezetében tartja. Van Erdélynek valamiféle különös, megfejthetetlen hangulata, ami összehasonlíthatatlanul egyedivé teszi más vidékekkel szemben.
Torockó
Erdély sok nem mindennapi helységei közt az egyik a kivételes szépségű falu, Torockó, amely Kolozsvártól 60 km-re fekszik. Az egykori bányászváros mindennapjait ma már a turizmus határozza meg. Tiszteletre méltó a zömmel magyar lakók elkötelezettsége, akik a tradíciók fennmaradása érdekében mindent megtesznek. Ennek köszönhetik azt, hogy a falu az erdélyi turizmus egyik legfontosabb központjává vált.
A helyiek nap mint nap lelkiismeretesen őrzik a több mint 1000 éves néphagyományaikat. Díszes népviseletük ugyanúgy felkerül az ünneplőkre, mint egykor, és pont úgy mossák a szennyest a főtér kútjánál az asszonyok, mint hajdani őseik.
Minden este úgy hajtják haza a kecskenyájat és a marhacsordát, ahogyan tették akkor, amikor 1876-ban Jókai Mór látogatott a faluba mindössze egy éjszakára. Ez a kis idő azonban olyan hatással volt rá, ami megihlette “Egy az Isten” című művének megírására.
Torockó nevezetes épületei
A festői völgyet a Felső Piacsor hófehér kőházai teszik varázslatos mesevilággá. Ezek az épületek egy szerencsétlenségnek köszönhetik létezésüket, mivel 1870-ben leégtek elődeik, s helyettük építették az akkori lakók.
Fallal körülvett 18. századi unitárius templom uralja a község főterének látképét, melynek belsejét a falu szorgos és ügyes lakóinak kézimunkái díszítik. A település szélén található vízimalom máig működőképes, eredetileg vasverésre használták. Ma már inkább csak díszként funkcionál, de jelenlegi tulajdonosai kérésre szívesen elindítják.
A Néprajzi Múzeumban jellegzetes kézzel festett bútorokat, vasgyártáshoz használt tárgyakat, régi fényképeket és a torockói népművészet egyéb alkotásait csodálhatjuk meg. A történelmi Magyarország legrégebbi faházával is büszkélkedhet ez a kis falu, melynek fagerendájába az 1668-as évszámot vésték.
Gyakorlati tanácsok a látogatóknak
A falu Tordától 25 km-re található, a 75-ös úton Borrévnél kell jobbra fordulni. Nagyenyedtől 32 km a távolság, ebből az irányból is kiválóan megközelíthető. A főtér házaiban kialakított ajándékboltokban kedves kis emléktárgyakat vásárolhatunk, a kocsmákban pedig enyhíthetjük szomjúságérzetünket.
Rengeteg kiadó szobát találunk Torockón, mivel a helyiek fő bevételi forrása ma már a turizmus. Ezeket a házakon általában táblákkal jelzik. Érdemes felmászni a Székelykő csúcsára, ha már idáig eljöttünk, lenyűgöző a látvány fentről, de esős időben lehetőleg ne induljunk útnak. Semmiképp se felejtsünk el sok-sok fotót készíteni, mert ez a táj a világon az egyik legfantasztikusabb fényképalapanyag!
(Szponzorált tartalom)
