Játékosként leginkább a keménységéről volt ismert, edzőként pedig topcsapatot csinált az Atlético Madridból. Az Atlétivel szinte mindent megnyert az elmúlt öt évben, és ha a szombati BL-döntőn ők örülhetnek, akkor már semmi sem akadályozhatja meg, hogy az Atlético-drukkerek szobrot emeljenek neki. Ő Diego Cholo Simeone, napjaink egyik legmegosztóbb és legzseniálisabb edzője.

Futballistaként az Atlético Madriddal úgy nyert spanyol bajnokságot, hogy a csapat egyik legfontosabb játékosa volt, majd az Interrel az UEFA-kupát is elhódította. Azonban a legtöbb szurkolónak az 1998-as vb jut eszébe, ha nem az edzői karrierje a téma. A nyolcaddöntőben ugyanis róla állították ki Beckhamet, és így akkoriban ő volt a legutáltabb Diego Angliában – pedig ilyen téren azért Maradona sem volt kispályás. A tornán az argentinok esélyesnek számítottak, de aztán a nyolc között a hollandok kiejtették őket, és Simeonének sem sikerült a csúcsra érnie az albicelestével.

Amelyben egyébként 106 alkalommal szerepelt, játszott három világbajnokságon, és tizenegy gólt is szerzett. Stílusáról, a futballhoz való hozzáállásáról sokat elmond, hogy szerinte úgy lépett minden alkalommal pályára, mintha kést szorítana a fogai között. Az életfilozófiája az, hogy az adódó lehetőségeket rögtön, gondolkodás nélkül ki kell használni. Így tett az Európába igazolása előtt is, amikor 40 perce volt eldönteni, hogy át akar-e jönni. Persze, hogy jött.

A ’98-as eset:

Pályafutását végül otthon fejezte be a Racingban, aminek rögtön az edzője is lett, majd gyorsan az Estudianteshez került, és a csapatot 23 év után újra bajnoki címig vezette. Ezután jött a River Plate és a San Lorenzo egy-egy rövidebb periódusra, és bár mindenhol eredményes volt, sok kritikát kapott amiatt, hogy a stílusa túl európai. Így teljesen logikus lépés volt, hogy edzőként is visszatért Európába. Előbb a Cataniát tartotta benn az olasz első osztályban, majd 2011-ben már trénerként érkezett újra Madridba.

Az Atlético ekkoriban nagyon messze volt attól a szinttől, ahol jelenleg van – éppen kiestek a kupában a harmadosztályú Albacete ellen, és ezt követően került Simeone a kispadra. Néhány hónappal később viszont már Európa-ligát nyertek, majd a Chelsea ellen az Európai Szuperkupát is behúzták – ekkor már tapasztalható volt a Simeone-örület, ami később még erőteljesebb lett.

1999-ben ismét David Beckham ellen játszott.

Futballistaként mindig a határon mozgott, fizikális játéka néha már durvaságba is átcsapott, és edzőként sem változott meg a stílusa. Csapata nem játszik szép futballt, néha pedig olyanokat húz, amik minimum súrolják a sportszerűség határát. Viszont az eredmények őt igazolják. És nemcsak, hogy jönnek a kupák, de a játékosai, a szurkolók is imádják.

Tiago mondta ezt a 2014-es BL-döntő előtt. És ez a három mondat tökéletesen összefoglalja, hogy mit is jelent az Atlético Madridnak Cholo Simeone.

Edzésen is mindig pörög:

Néhány éve az akkori Real Madrid-edző Ancelotti mondta, hogy az Atléti stílusa teljesen olyan, mint amilyen játékos volt Simeone: tökéletesen helyezkednek és koncentrálnak az utolsó percig. Ennek nyilván kicsit ellentmond, hogy pont a Real elleni BL-döntőn nem jött össze az utolsó percig tartó koncentrálás – hiszen Ramos a legvégén egyenlített –, de összességében az olasz edző kijelentésével nem igazán lehet vitatkozni.

A nagyon szenvedélyes hozzáállásával viszont folyamatosan a szabályok adta határon mozog, és több esetben ezt át is lépte. 2014-ben azért meszelték el nyolc meccsre, mert meglegyintette a negyedik számú bírót, nemrég pedig a saját segítőjét ráncigálta meg elég rendesen. És akkor még ott van, hogy a Málaga elleni bajnokin a vendégek kontrájánál az Atlético-stábból valaki bedobott egy plusz labdát, így akadályozva meg a kontrát.

A fekete szerelés

Mára már védjegyévé vált a fekete öltöny, ing és nyakkendő. Edzői karrierje elején még néha feltűnt fehér ingben is, de az elmúlt néhány évben már csak feketében jelenik meg a meccseken. Ehhez még hozzájön a hátrafésült frizura, és az összhang olyan, mintha a Nagymenőkből lépett volna ki.

Azzal tisztában van, hogy az ellenfél drukkereinek körében nem népszerű, de ez nem is a célja. A kinevezését követően azt ígérte a klub elnökének, a riválisok utálni fogják, hogy velük kell játszaniuk, és mindenkire szenvedés fog várni. Ezt az ígéretét eddig be is tartotta, hiszen a matracosok Európa (egyik) legjobb védelmével rendelkeznek. És hogy mennyire nehéz ellenük futballozni? Erről elég sokat tudnának beszélni a Barca és a Bayern játékosai is. Az idei bajnokságban 38 meccsen csak 18 gólt kaptak (a Barcelonánál ez a szám 29, a Real Madridnál 34), és a Bajnokok Ligájában is csak minden második meccsen talált be az ellenfelük – igaz ezen a téren a Real még náluk is magabiztosabb hátul.

Nem az a kispadon ülő típus.

A játékosai istenként tekintenek rá, több futballistája is nyilatkozta már, hogy bármit kérhet tőlük Cholo, ők azt teljesíteni fogják. Ez az imádat természetesen nem véletlen, Simeone nagy hangsúlyt fektet az emberi kapcsolatokra a csapaton belül. A bajnoki évükben például egy Bilbao elleni meccs előtt a paralimpiai sízőt, Irene Villát hívta be az öltözőbe. Villa egy terrortámadás áldozata volt, és miután elveszítette a lábát az egyik legnépszerűbb spanyol parasportoló lett.

Szombaton tehát ismét esélye van az Atlético Madridnak és Diego Simeonének, hogy megnyerjék a klubfutball legfontosabb trófeáját, ha összejön, akkor tovább növekszik a Simeone-imádat, viszont ha a Real Madrid nyer ezúttal is, akkor sem lesz szégyenkezni valója az Atlétinek. Mert az elmúlt években Európa közvetlen elitjébe kerültek, és ez nagyon nagyrészt köszönhető Cholo Simeonének.

Akinek a módszerei nem babaillatúak, de azt el kell ismerni, hogy a futball egyik legszínesebb egyénisége jelenleg, és a sportágnak nagy szüksége van rá. Hiszen a világ két leggazdagabb klubjával tudja felvenni a versenyt a spanyol bajnokságban, és a BL-ben is egy mindenki által rettegett csapatot tudott összerakni. Mindezt úgy, hogy az előző években számos sztár hagyta el az együttesét, de bebizonyította, hogy nála a csapategység a legfontosabb és csak utána következnek az egyéniségek.

Eredményei edzőként:

  • Kétszer nyert argentin bajnokságot
  • Egyszer Európa-ligát, egyszer Európai Szuperkupát
  • Egyszeres spanyol bajnok, kupagyőztes, szuperkupa-győztes

Player Autószalon

Legfrissebb

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon