Mi is sokat szidtuk André Gomest, mert tényleg csúnyán kilóg a Barcelonából, nem elég jó oda, de akkor most álljunk meg egy pillanatra.
André Gomes 35 millió euróért érkezett Valenciából a Barcelonába 2016 nyarán, és bizony akkor is kétkedve fogadta mindenki, kicsit rejtélyes volt, miért ő. De a denevéreknél jó volt, portugál válogatott, és végül is olyan posztra érkezett, ami akkor lyukas volt a Barcának.
Nos, azóta még nagyobb rejtély, mit látott benne a Barcelona, Gomesnek egyetlen jó meccse sem volt másfél év alatt. És a jelek szerint már nem is lesz, a 24 éves középpályás ugyanis most coming outolt, egyértelműen depresszióra utalnak a szavai.
„Nem érzem jól magam a csapatban, és nem élvezem azt, amit csinálok. Az első hat hónap elég jól telt el, de aztán a dolgok megváltoztak. Talán nem a legmegfelelőbb szó a helyzetemre, de pokollá vált az életem, mert egyre nagyobb nyomás nehezedett rám.
A Barca nagy nyomás, és ő nem tudta megugrani a szintet. Ez másokkal is előfordult már, de Gomest jobban megviselte.
„A sok gondolkodás gondot okoz nekem, mert legtöbbször a rossz dolgok jutnak az eszembe. Bár a csapattársaim nagyon sokat segítenek nekem, a dolgok nem úgy működnek, ahogy szeretném, hogy alakuljanak. Úgy érzem magam, mint aki be van zárva, nem tudok megszabadulni a frusztrációmtól. Nem beszélem meg senkivel sem, ami a kívülállókat zavarja bennem.
Úgy élem meg a helyzetem, mintha mindent szégyellnem kellene. Többször is előfordult velem, hogy nem mertem elhagyni a házamat, mert attól féltem, hogy figyelnek engem, és rossz szemmel néznek rám.”
Azon érdemes azonban elgondolkozni, hogy például Valverde töretlen bizalma nem kontraproduktív-e, hiszen láthatóan André Gomest nyomasztja a pályára lépés, és bizony folyamatosan szint alatt is játszik, a közönség meg kifütyüli. Egyértelműen az a megoldás, hogy eladják, de ez már télen is késő lett volna. Ehelyett még mindig ott szenved a portugál, és töretlenül pályára küldik – szenvedni.
„Túl sokat gondolkozom, legtöbbször a rossz dolgok uralkodnak el rajtam. Ezeket magamban tartom, de egyszer fel fognak robbanni. Sokan mondják, hogy kézifékkel élek. Nem mondom el a gondolataimat, nem osztom meg azokat senkivel. Sokan mondják nekem, hogy az életben sok jó dolgot tettem már, és sok jót is tehetek még. És néha megkérdezem magamtól: miért nem teszek még többet?”
Minden tiszteletünk André Gomesé, hogy előállt ezzel őszintén, és kívánjuk, hogy vigyázzanak rá jobban Barcelonában. Emberként. Labdarúgóként meg el kell engedni.
(via blaugrana.hu)