A kézilabda szövetség kirúgta a kapitányt, Kim Rasmussent, leginkább a felfüggesztése miatti bizonytalanság miatt. A dán erre is reagált, majd elbúcsúzott.
„Az olimpiai selejtező márciusban lesz, míg a következő válogatott összetartás február közepén, így kivárhatott volna a szövetség, miközben készít egy forgatókönyvet arra az esetre, ha rosszra fordulnak a dolgok az IHF-fel. Könnyű ezt ürügyként felhasználni, de szerintem nem állja meg a helyét. Különös, hogy nemrég még elégedettek voltak a munkámmal és a fejlődéssel, aztán hirtelen megváltozott a véleményük. Ez kicsit bosszantó” – így reagálta le a kirúgását Rasmussen.
Utóbbi kijelentése arra vonatkozott, hogy decemberben még hosszabbítottak vele, aztán január elején meg repült. Csakhogy közben volt egy a világbajnokság, ahol a 14. helyen végzett a magyar válogatott, bónuszként a Románia elleni vesztes meccset követő kirohanása miatt az IHF fel is függesztette.
Erre az MKSZ operatív igazgatója, Novák András válaszolt:
„Igen, igaz a hír, a Magyar Kézilabda-szövetség valóban meghosszabbította Kim Rasmussen szövetségi kapitányi szerződését a decemberi világbajnokság előtt. Hiszen erre, a hosszabbításra, minden okunk megvolt. Ugyanakkor a Rasmussen által teremtett és így kialakult helyzet miatt, tekintve, hogy a nemzetközi szövetség felfüggesztette, bizonytalanságba kerültünk. És a kvázi az életünk, a női szakág legfontosabb hétvégéjének, a márciusi győri olimpiai selejtező küzdelmeinek nem vághatunk neki egy ilyen bizonytalan szituációban. Sem magára a tornára, sem az odáig vezető útra nem léphet ilyen helyzetben a női válogatott. Ezért az MKSZ elnöksége lépéskényszerbe került, és – véleményem szerint – meghozta a legjobb döntést, felmentette a kapitányt a tisztségéből.”
Aztán szerda délután Rasmussen virtuálisan kezet nyújtott mindenkinek az Instagramon:
„Az arcomra van írva minden, de jól vagyok, nem tud már meglepetést okozni ez a szakma. A legjobbamat adtam, keményen dolgoztam, és ez a legfontosabb számomra. Folyamatosan jöttek a kihívások, három év alatt háromszor kellett újraépítenem a belső védekezésünket, végbement egy nagy generációváltás, és még így is eljutottunk az olimpiai selejtezőig. Szerettem volna befejezni, amiért idejöttem, természetesen csalódott vagyok, de az élet megy tovább, remélhetőleg új ajtók nyílnak meg előttem. Hálával tartozom a stábomnak, amely keményen dolgozott, a játékosoknak, akik mindig a maximumot nyújtották, valamint a szurkolóknak a támogatásért. Köszönöm, Magyarország, sok sikert!”
(Fotó: MTI/Kovács Tamás)