Mindkét hazai csapat bejutott a legjobb négy közé, ami gazdaságilag a legoptimálisabb eshetőség. A döntőbe viszont csak Dánia jutott, teljesen jogosan.
Az első elődöntő egyértelműen egy előrehozott döntőnek számított, az elmúlt évtizedben a világ két legjobb csapatának számító Dánia és Franciaország játszott egymás ellen. Viszont csak előbbi mutatta meg valódi tudását, a franciákat emberemlékezet óta nem láttuk ilyen rosszul játszani. Teljesen állva hagyták őket a dánok, elöl lassúak, hátul puhányok voltak Karabaticék, Gérard kapus pedig nem találkozott a labdával.
Dánia Mikkel Hansen vezetésével már az első félidőben eldöntötték a meccset (21–15), innen már csak futottak az eredmény után a gallok. És bár közhelynek hangzik, de szó szerint ez zajlott: loholtak, de ilyenkor még több hiba becsúszik, Dánia meg sokkal jobb annál, hogy leadjon hat gól. Inkább közé rakott még kettőt.
A másik elődöntő sokkal szorosabb volt, Norvégia picit jobb, a másik rendező Németországot viszont végig nyomták a játékvezetők, így szigorúan együtt haladt a két válogatott. A második félidő elejéig, amikor is a norvégok szisztematikus munkával, türelemmel és jó védekezéssel szépen közé raktak három gólt. Majd volt, hogy négyet is. Ami egy ilyen szoros meccsen végzetesnek tűnt. Sagosen, Myrhol és a fiatal Rød remekelt, így egymás után másodszor is vb-döntőt játszanak a norvégok.
A döntőbe tehát Dánia és Norvégia jutott. A csoportkörben már találkoztak, akkor Dánia könnyedén nyert.
Férfi kézilabda-vb, elődöntők
Dánia–Franciaország 38–30 (21–15)
Németország–Norvégia 25–31 (12–14)
(Fotó: Martin Rose/Bongarts/Getty Images)
