
Az egész egy 2014-es e-maillel kezdődött, a kulcsember pedig Óscar Hernández, az U8-asok koordinátora volt.
Az üzenet Marc Serra postaládájában landolt, ebben pedig Lamine Yamal próbajátékát és leigazolását forszírozza Hernández. De nézzük, mit mesél Albert Puig, a La Masía korábbi edzője napjaink egyik legjobb szélsőjének és legtehetségesebb labdarúgójának leigazolásáról!
„Lamine Yamal a La Torreta nevű klubban volt, nem Rocafondában. Csak hétvégente ment haza Rocafondába, ahol az édesapja élt akkor. Yamal ekkor már volt egy próbajátékon az Espanyolnál, akik már előttünk észrevették a benne rejlő potenciált és tehetséget. Ekkor jelent meg a színen a La Torreta két kulcsembere: Rafa Rodríguez elnök és Juan Gascón. Mellettük ott volt Isidre Gil, aki egy abszolút legenda a La Masía történetében. Ha jól emlékszem, ő fedezte fel Marc Casadót és még sok más tehetséget is. Isidre Gil egy alkalommal elutazott La Torretába, beült egy játszótér melletti bárba Juan Gascónnal, és érdeklődött, hogy vannak-e tehetségeik, akiket érdemes megnézni. Gascón ezt mondta neki:
»Nézd, van itt egy színes bőrű kisfiú, aki nagyon jó, és akit már kinézett magának az Espanyol, de nekem az a véleményem, hogy neki a Barcelonában van a helye.«
Lamine-ról beszélt Gascón. Isidre pedig másnap megnézte a La Torreta meccsét, amin 6–0-ra nyertek, és a kisfiú kiemelkedő volt.”
„Legközelebb, Óscar Hernández jött el megnézni a La Torreta egyik meccsét, de sajnos Lamine nem volt ott, mert akkor éppen édesapja szülőföldjén tartózkodott két hétig. Óscar azonnal küldött egy e-mailt: »Ezt a játékost látta Isidre. Nagyon ügyes, de most nem tartózkodik az országban. Gyorsan kapcsolatba kell lépnünk a La Torretával és minél hamarabb meg kell velük beszélnünk egy próbajátékot, mert az Espanyol is nagyon szeretné őt. A La Torreta ráadásul partneri együttműködést fog hamarosan kötni az Espanyollal.«
Mindenben egyetértettünk, azonnal felvettük a kapcsolatot a La Torretával. Amikor Lamine Yamal visszatért Katalóniába, azonnal elhoztuk egy próbajátékra. Juan Gascón mondta neki, hogy ha jön a La Masíára, ne felejtsen el semmit, mindent vigyen magával. Mi történt erre? Elfelejtett stoplisokat hozni magával. De hé, egy hatéves kölyökről beszélünk! Természetesen, azonnal intézkedtünk, és rendelkezésére bocsátottunk egy pár stoplist, edzőruhát, mindent.”
Azonnal edzésre vittük, ahol nála egy évvel idősebb korosztállyal edzett. Az edzés végén 30 perces mérkőzést játszottak, és ő messze kitűnt a társai közül, pedig egy-két évvel fiatalabb volt náluk. Hihetetlen volt, alig hittünk a szemünknek.
Az edzés és a mérkőzés után egyértelművé vált a számunkra, hogy akarjuk őt, le kell igazolnunk. Ezt egyből elmondtuk neki is és az édesapjának is. Hivatalosan értesítettük a La Torretát, hogy akarjuk őt, és azonnal intézkedni kívánunk a leigazolása ügyében.”
„Ezután találkozóra került sor az elnök és Juan Gascón részvételével. La Torretában ültek le velük, ahol ott volt Lamine és a családja is. A családtól megkérdezték: »Nos, van egy ajánlatotok a Barçától és az Espanyoltól. Mit szeretnétek?« A szülők hosszasan gondolkodni kezdtek, mire Isidre Gil azt javasolta, hogy: »Talán meg kellene kérdezni a kisfiút. Végső soron, ha fiatal is, az ő élete.«
Lamine Yamal erre azt mondta: »A Barcelonába akarok menni, főleg azért, mert nagyszerűen bántak ott velem.«
A kulcsfontosságú részlet az volt, hogy a Barçában minden felszerelést, kiegészítőt megkapott, szeretettel és kedvességgel bántak vele. A kis dolgok, amik talán nem is tűnnek olyan fontosnak, nos azok a leglényegesebbek – ezt mondom mindig. Az, hogy taxit küldtünk érte, hogy fuvaroztuk őket, és az egyéb apró figyelmességek, végük egy teljes egésszé állnak össze, és pozitív benyomást keltenek a srácokban és a családtagjaiban.”
„A találkozó végén a szülők azt mondták nekem: »Senki nem bánt velünk úgy, mint te. Ez nem jelenti azt, hogy az Espanyol nem bánik jól az emberekkel, de ti sokkal közvetlenebbek, figyelmesebbek voltatok.« Attól a pillanattól kezdve Lamine a La Masía lakója lett, majd áprilisban még egyszer beszéltünk a szülőkkel, akik elmondták, hogy fiuk nagyszerűen érzi ott magát, szeret edzésekre járni, boldog, és a Barçában akar maradni.”
„Ettől a perctől kezdve a dolog eldőlt, a fiú soha többé nem játszott a La Torretában. 2014 nyarán az édesapjával elment nyaralni a szülőföldjére. Majd 2014 szeptemberében hivatalosan is csatlakozott az FC Barcelonához. A 2014/15-ös szezontól hivatalosan is a klub játékosa lett.”
(Forrás: Catalunya SÍ, Barca SÍ; fotó: Eric Alonso/Getty Images)